Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
TISZAIGAR 437 Annak ellenére, hogy nagyszámú nemesi birtokos volt, a jelentős és életképes 50-100 holdas kategóriában 1935-ben már mindössze csak 3 birtokos van, birtokonként 79,6 kh-as átlaggal. Csekély a számuk viszonylag az 5-50 holdasoknak is, itt az átlag 13,6 kh. A nagyszámú nincstelen és 1-5 holdas mellett nincs számottevő vagyonos paraszti réteg sem a nemesek utódaiként, sem pedig a telkes jobbágyok leszármazottaikéht. Az 1935-ig kiosztott földek nagysága 1450 kh, míg a juttatott házhelyeké 97 kh. A népesség nagyobb része földművelésből él, számottevő kisiparos réteg nincs. A foglalkozási struktúra így változott ugyanebben az időben: 83 Összesen 1910 Keresők 1930 1949 614 678 653 1960 Mezőgazdaság 466 523 567 522 Ipar 56 84 46 56 Kereskedelem 16 5 12 13 Közlekedés 3 8 8 10 Közszolgálati és szabadfoglalkozású 12 15 20 Véderő 1 4 Napszámos 7 1 Házi cseléd 29 27 Egyéb 24 11 90 691 Az első világháborút követő földreform jelentéktelen eredménnyel zárult. 17 személy 28 hold szántót (1,6 kh-as átlag) és 17 család 4 hold házhelyet (0,2 kh átlag) kapott. 84 Érthető tehát, hogy az 1945 utáni földosztástól várták azt, hogy ez a szegény falu gyökeresen átalakul majd. A társadalom ilyen elesett állapota miatt, s a birtokokon dolgozó jelentősebb számú cselédség okán választották ki többek között 1947-ben ezt a falut a néprajzkutatók, mert itt kívánták vizsgálni a földosztás eredményeit, az életforma átalakulását. A tiszaigari földigénylő bizottság 1945. április 4-én alakult meg 10 taggal. 85 1945-ben 223 földigénylő között 1182 kh szántót és rétet osztottak ki. Házhelyet 107 fő igényelt és ugyanannyi kapott is összesen 39 kh és 1200 négyszögöl nagyságú területen. 86 1947. november 30-ig összesen 2594 kh és 332 négyszögöl földet osztottak ki 495 személy között. 87 A földosztás eredményei azonban nem értek be, a szövetkezetesítés a korai időszakban erőltetett ütemben folyt, ami aztán 1956-ban a tagok számában nagyarányú visszaeséshez vezetett. 88 1949. december 21-én alakult meg az első termelőszövetkezeti csoport, Petőfi néven, melynek 21 tagja volt. Az 1950. szeptember 10-i képviselő-testületi jegyzőkönyv szerint már 174 tagja van a tszcs-nek. Ezt követően az 1951-es évben 9 különböző termelőszövetkezeti csoport alakult meg, amelyek közül nem mind bizonyult életképesnek. 1951. február 18-án - a megyében elsőként - termelőszövetkezeti község lett. A Petőfi Termelőszövetkezet földterülete és taglétszáma az alábbiak szerint alakult: 89 Év termelőszövetkezet terület (kh) tagok száma 980 nincs adat 1014 93 1353 140 1096 95 3731 360 1952 Petőfi 1953 Petőfi 1955 Petőfi 1957 Petőfi 1961 Petőfi