Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
TISZAGYENDA 421 Év termelőszövetkezet terület (kh) tagok száma 1952 Dózsa Vörös Csillag 1953 Dózsa Vörös Csillag 1955 Dózsa Vörös Csillag Petőfi 1956 1957 Dózsa Vörös Csillag Dózsa Vörös Csillag 1959 Lenin 1961 Lenin 505 nincs adät 557 nincs adat 531 51 573 65 706 63 1317 143 197 15 676 69 834 84 634 64 995 76 3744 400 3636 393 7. Forrásaink legelőször halászatáról emlékeznek meg. 1575/76-ban a község lakói haltized fejében 100 akcsét fizettek a töröknek, 76 s a XVIII. század elején Bél Mátyás is 77 utal a halászatra: „termékeny földjét a halban gazdag tó vize mossa". A Gyendai-tó időközben kiszáradt, de a mai napig földrajzi név őrzi emlékét. 78 A „vízzel való kapcsolat" később is - sajnos már negatív előjellel - szerepet játszott a gyendaiak életében, mert 1860-1888 között négy ízben pusztító árvíz öntötte el földjeiket. 79 A lakosság döntően földműveléssel foglalkozott, még az uradalom gazdálkodásában is második helyre szorult az állattenyésztés. A II. József-féle kataszteri felmérés a Hunyady, Almásy és Hellebronth család kezén 1069 kh szántóterületet talált. 80 Emellett speciális agrikultúrák is szerepet játszottak, így pl. a XIX. században a dohánytermesztés. 81 Gyenda területének művelési ágak szerinti megoszlására csak 1939-től találunk adatokat: 82 1939 1952 1954 1957 1962 kh kh kh kh kh 6750 4910 4691 4661 4826 131 262 269 203 27 16 13 53 1210 981 962 1174 842 37 21 132 57 1 28 70 216 423 408 423 Szántó Rét, kert Szőlő Legelő Erdő Nádas Terméketlen Összesen 7997 6418 6412 6553 6417 Megállapítható, hogy a szántók kiterjedése továbbra is az első helyen szerepel, növekszik a kert- és rétművelésre fordított terület, a szőlőé viszont csökken. Pedig a szőlőtermesztés már a XIX. század második felében nagy hangsúlyt kapott Gyenda gazdálkodásában, sőt népességvonzó tényezőt is jelentett, mert a Végess-féle szőlőterület kiosztásakor lakossága 72 családdal gyarapodott. 83 Bár a puszta összterülete a felszabadulás után jelentősen csökkent, a legelők kiterjedése megközelítően azonos maradt. Ez a tény és a rétterület növekedése az állattenyésztés előtérbe kerülését jelzi, s fejlesztéséhez hozzájárult az 1927-ben 100 taggal alakult Gyendapusztai Legeltetési Társulat is. 84 Forrásaink csupán 1951-től szólnak a községben található állatállományról: 85
