Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
422 TISZAGYENDA 560 618 636 563 874 250 256 280 244 123 34 78 215 415 1329 644 2169 2394 2920 3881 £ 1951 1953 1955 1957 1962 tv db db db db db Szarvasmarha Ló Juh Sertés A felszabadulás után elsőként, 1945. december 28-án a földműves-szövetkezet alakult meg, melynek egyik fő tevékenységi területe a rizstermelés volt. 86 A rizstelep nagysága a kezdeti 20 kh-ról, 1947-ben már 225 kh-ra bővült. 87 A település mezőgazdasági földterületének 80,3%-a már 1956 elején szocialista tulajdonban volt. 88 1960ban lakóinak döntő többsége, 79,8%-a mezőgazdasági munkával kereste kenyerét. 89 8. A település ipari és kereskedelmi életét bemutató forrásaink száma meglehetősen kevés, melynek elsődleges oka, hogy a Pusztagyenda iparosaira és kereskedőire vonatkozó statisztikai adatok nem emelhetők ki az egykori anyaközség, Tiszaroff összesítéseiből. Mindenesetre a paraszti kisiparnak a lakosok körében és az uradalom gazdálkodásában nagy szerep jutott, a kovácsmesterség pl. a Jekli családon belül öröklődött, s emléküket a mai napig földrajzi név őrzi a község határában (Jekli kovács, Jekli tanya). 90 A felszabadulás után az alábbiak szerint alakult a különböző iparágakban tevékenykedők száma a községben: 91 Év 1946 1950 1960 Cipész 6 1 1 Hentes 1 1 Kovács 5 2 1 Bognár 1 Asztalos 2 1 1 Daráló(s) 1 Fodrász, borbély 1 1 1 Szabó 4 3 Kerékgyártó 1 Kőműves 2 Összesen: 21 9 7 A felszabadulás után - ktsz és egyéb kisüzem hiányában - az ipari tevékenységet folytatók nagy része a környező települések gyáraiban kereste kenyerét, helyben csak néhány - pl. 1955-ben 10 - kisiparos működött. Mindenesetre az új község növekvő igényeit jelzi, hogy 1955-ben a kisiparosok között már kőművest, szabót és fodrászt is találunk. 92 1960-ban a gyendai lakosság körében még mindig igen alacsony (7,1%) volt az iparban és építőiparban tevékenykedők aránya. 93 Ugyanebben az évben a Kunhegyesi Vegyesipari Ktsz-nek egy asztalos részlege működött a községben. 94 Kereskedelmi életének első nyoma, hogy 1751-ben már kocsma működött a pusztán. 95 A két világháború között mindössze egy vegyeskereskedés és egy italmérés állt a lakosok szolgálatában, akik a helyi vásárok hiánya miatt elsősorban Kunhegyes és Tiszaroff piacán értékesítették árucikkeiket. 96 1960-ban már 9 különböző rendeltetésű bolt állt a gyendaiak ellátására, s az üzlethálózat bővülésével 53 főre növekedett a kereskedelemben dolgozók száma. 97
