Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

404 TISZAFÜRED A település kereskedelemből élő népessége: 1920-ban 138 kereső 230 eltartott 1930-ban 201 kereső 267 eltartott 1941-ben 209 kereső 357 eltartott Néhány nagykereskedő mellett a többség kis üzletekben, amolyan szatócsboltokban árul. 1927-ben a község 144 kisebb-nagyobb üzlethelyiségeiből 86 a központi részen volt. A piacon a helyi kisárutermelők kínálták áruikat, a vásárokon megjelentek a környező települések gazdálkodói, iparosai.

195 A harmincas évek végén a hanyatlás jelei mutatkoztak, hiszen a háborús gazdálkodásra való átállás, a zsidótörvények életbe lépése károsan hatott a kereskedelmi viszonyokra. A zsidó nagykereskedők visszaszorítása ellátási nehézségeket eredményezett, s a vásárok is elveszítették jelentőségüket.

196 A felszabadulást követően 1946. március 28-án 265 taggal alakult meg a Földművesszövetkezet. A helyi kereskedelem azonban csak nagyon lassan indult meg újra.

197 1955-ben létesült Füreden tüzéptelep. 1960-ban 24 élelmiszer-, 4 ruházati, 8 iparcikkés 5 vegyesboltja volt. Ugyanekkor vendéglátóhelyei közül 2 étterem és vendéglő, 1 cukrászda, 13 pedig italbolt és büfé. A kereskedelemben foglalkoztatott dolgozók száma 129 fő volt.

198 9. Az 1332/1337. évi pápai tizedjegyzékek csak Kócsot említik. Egyházi életében a XIII-XIV. század folyamán minden bizonnyal jelentős szerepet játszott a közeli ohati és zárni apátság. 1571-ben templomos helyként írja le a török defter. 1625-ben Füreden már református lelkész működött. A török kiűzését követően hosszú ideig csak reformátusok lakták, akik a falu közepén lévő templomot elfoglalták és helyreállították. Ezt később 1771-ben, 1833-ban, valamint 1845-ben renoválták, illetve bővítették. Csekély számban a katolikusok a XVIII. század közepétől jelentek meg ismét. Az újraalakult egyház 1775-ig Tiszaörs filiája volt. Ekkor Észterházy püspök plébánost hozatott, s így Füred önállósult. 1776 és 1789 között a füredi katolikus hívők száma 160-ra nőtt. Elsőként 1785-ben emeltek egy templomot vályogfalakkal és nádfedéllel. Az új kőtemplom 1822 és 1827 között készült. Ez 1849-ben rövid ideig katonai raktár volt. 1939-ben kibővítették, 1940-ben pedig sekrestyét is építettek hozzá.

199 Az 1737. évi jobbágyösszeírásban található Joannes Szilágyi neve, akit a helység tanítójának is neveznek.

200 A helyi oktatásra vonatkozó következő adatunk 1749. február 11-én kelt: az irat szerint Egri Sámuel oskolamester - ki már hosszú ideje Füreden oktatott - felső „Academián" szándékozik tovább tanulni és tudományos fokozatot szerezni, amihez engedélyt és támogatást kér.

201 A következő oskolamester Sári Mihály is hasonló kéréssel fordul a mezőváros magisztrátusához 1753. november 24-én. Ő külföldi országokban akar tanulni.

202 Az 1767. évi egyházlátogatás idején a protestáns iskolamester Kalmár Ferenc volt.

203 Az iskolába járók számáról csak szórvány adataink vannak a XIX. századból. 1844-ben 55, 1845-ben 51, 1846-ban 40, 1847-ben 62, 1848-ban 66, 1849-ben 65 gyermek járt iskolába.

204 1852-ben a 3 felekezet által fenntartott 7 osztályban 7 tanító 267 fiú- és 190 leánygyermeket tanított.

205 A XIX. század közepén Fényes Elek már kisdedóvóját említi.

206

1884-ben a református elemi iskola 4 osztályába, s a római katolikus elemi iskola 2 osztályába összesen 516 tanuló járt, a tanítók száma 18 volt. Működött egy fiú iparostanonc iskola is.

207 1887-ben a 6846 lakosú településen 682 iskolaköteles tanuló közül 582 járt ténylegesen iskolába. A római katolikus iskolában 2 tanteremben 2 tanító, a református népiskolában 5 tanteremben 4, az izraelita iskolában 3 tanteremben 2 tanító oktatott. Kócs pusztán ekkor vándortanítói állást létesítettek. 1888-ban kisdedóvó létrehozásáról határozott a köz-