Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
TISZAFÜRED 405 ség, 1894-ben megnyílt a községi óvoda és a két nyári menedékház, s létrejött a női ipariskola is. 1894-ben felépült a tanyai iskola. 208 Polgári iskola létesítésének gondolata a nyolcvanas évek elején felmerült ugyan, de a súlyos költségek miatt az ügy több mint két évtizedig elhúzódott. 209 A XX. század elején az elemi oktatást, tanterem- és nevelőhiány, zsúfoltság, gyenge felszereltség jellemezte. Gondot jelentett Tiszafüreden a külterületi tankötelesek beiskolázása, hiszen ezek közül a gyerekek közül csak kb. 27% jár iskolába. 210 Komolyabb változás akkor következett be, amikor a népszövetségi kölcsönökből nagyarányú iskolaépítés kezdődött a megyében, amiből Tiszafüred sem maradt ki. Öt iskola építésébe kezdtek, részint a külső területeken. 211 Az elemi iskolák mellett a gazdasági továbbképző, az iparostanonc iskola, valamint a két polgári is megnyitotta kapuit, a fiúpolgári 1914. szeptember 7-én a Budai Sándor hagyatékából készült, ma is álló épületben, a leánypolgári 1921. október 20-án a községi óvoda egyik termében. 212 1925-ben Tiszafüreden egy református felekezeti iskola működött 8 tanteremmel, 8 tanerővel, egy katolikus népiskola 5 tanteremmel és 5 tanerővel, egy izraelita elemi népiskola 2 tanteremmel és 1 tanítóval, egy polgári fiú- és leányiskola 9 tanteremmel és 11 tanerővel. 213 1927/1928-ban 6 tantermes iskola és 4 tanítói lakás építését kezdeményezték. 214 1930-ban a településen lakó 10103 lakos közül 1423 - 6 évnél idősebb személy volt analfabéta, közülük 1153 Pusztakócson és a Rét nevű tanyákon. 215 A község területén gyakran szerveztek analfabéta-tanfolyamokat is. 1936-ban a község közoktatásának ügyét szolgálja 1 községi kisdedóvó, 6 állami népiskola, 1 római katolikus, 1 református és 1 izraelita felekezeti népiskola, 2 általános továbbképző, 1 községi gazdasági továbbképző, 1 községi iparostanonc iskola, 1 állami polgári fiú- és 1 állami polgári leányiskola. 216 Az 1944. évi harcok során több iskolaépület súlyosan megrongálódott, az oktatási eszközök jelentős része megsemmisült. Különösen a Kossuth téri épület sérült meg komolyan. A felszabadulás után az izraelita iskola megszűnt, a polgári iskola 1948-ig működött, majd 1953-tól a gimnáziumnak adott otthont. így Tiszafüred belterületén az iskolai oktatás fokozatosan a Kiss Pál (volt református), valamint a Zrínyi Ilona (volt katolikus) iskolákba koncentrálódott. A régebben meglévő öt tanyasi iskola közül három (Jusztus, Gyöngy, Filagoriás) megszűnt, csak a Rét és a Töviskes tanyai maradt meg 1960-ra. Közben az ötvenes évek elején Kócson új iskola létesült, s egy óvodát is létrehoztak. 217 1960-ban Füreden 8 általános iskola működött, a 38 tanteremben 70 nevelő 1947 gyermeket oktatott. A külterületi iskolákba járók száma 212 főt tett ki. A 8 osztályos gimnáziumban 15 tanerő 267 diákot tanított, a kollégiumi férőhelyek száma 68 volt. 1960-ban az óvodai férőhelyek száma 291, a beíratott gyermekeké 322, az óvónőké 9. 21H Az iskolázottság 1941 és 1960 között az alábbi módon változott: 219 6. életévüket Általános iskola Középiskola * betöltött Arialfa- ,- . .-, «. - Főiskolát Ev lakosok béta Ir-° lvas osztályát végezte végzeU száma 1-5 (y-7 8 1-3 4 1941 9256 1436 1762 2689 2700 434 51 110 74 1960 9718 760 43 3855 3208 1329 211 203 109 A település XIX-XX. századi kulturális életéhez szervesen hozzátartoztak a különböző egyletek és körök. 1847-ben Fényes Elek már olvasókört említ Füreden. 220 A kiegyezést követően jelentősebb egyesületei voltak: Múzeum- és Könyvtáregylet (1896), Dalegylet (1882), Műkedvelőegylet (1896), Törzs (úri) kaszinó (1897), Református Társaság (1901), Polgári Kaszinó (1893), Általános Népkör (1903), Filléregylet
