Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
TISZAFÜRED 403 Tiszafüred ipara hosszú ideig fejletlen, elsődlegesen a helybeli lakosság szükségletét kielégítő ipar volt. Az önállóan, egyedül vagy néhány segéddel dolgozók áruikat műhelyeikben vagy vásárok alkalmával értékesítik, de korántsem fedezik a község lakosságának iparcikk-szükségletét. 1936-ban Tégla- és Cserépgyár, Kefegyár, a Hvizdos Flórián-féle, a Bauernfeld, valamint a Surányi-féle gőzmalmok a nagyobb ipari vállalkozások. Ez utóbbi áramfejlesztő teleppel volt összekötve. Az iparvállalatok száma 237, alkalmazott nélkül dolgozik 152, alkalmazottal 67, 3-5 fővel 13, 6-10 alkalmazottal 4, és 10-20 fő között 1 vállalkozás. Az ipari alkalmazottak száma 235, a tanoncoké 76. 180 1945. január l-jén 120 iparos tartózkodott a települcsen. Ekkor három hengermalmából kettő működött, egy javítás alatt állt. A jelentés szerint téglagyára helyreállítható, kefegyára csaknem javíthatatlan. Említik egy működő ecetgyárát is. 181 A szocialista szövetkezeti ipar kialakulása az 1950-es évek elején történt Tiszafüreden. 1951. június 6-án alakult a Szolgáltató Kisipari Termelőszövetkezet, amit augusztus 5-én a Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Ktsz, majd augusztus 23-án a Háziipari Szövetkezet megszervezése követett. 1949-ben alakult meg a Magyar Országos Bőripari Vállalat tiszafüredi kirendeltsége, 1950-ben pedig az Állami Gépjavító Vállalaté. 182 1960-ban 8 állami és 10 szövetkezeti ipartelep működött a községben. Az állami ipartelepek közül a malom, a vágóhíd, a téglagyár, a Szolnok Megyei Szeszipari Vállalat szeszfőzdéje és a Karcagi Sütőipari Vállalat sütödéje voltak a legjelentősebbek. A szövetkezeti ipartelepek közül a Tiszafüredi Háziipari Szövetkezet kosárfonó, a Tiszafüredi Vegyesipari Ktsz asztalos, kőműves, gumi, üveges, fodrász, géplakatos, festő és kötélgyártó ipartelepei érdemelnek még említést. Ebben az évben 126 magánkisiparosa volt, köztük 5 asztalos, 6 fodrász, 4 cipész, 7 kőműves, 18 szabó, 7 kovács, lakatos és szerelő. 183 A helyi egységek még nem voltak képesek az itt élő összes ipari munkaerőt foglalkoztatni. Különösen sokan jártak el dolgozni Egerbe, Miskolcra s más városok üzemeibe. A helyi kereskedelemben hosszú ideig meghatározó szerepet játszottak a görög, majd a zsidó kereskedők. Az 1720-as országos összeírás szerint Füreden a mészárszék 75 frt-ot, a kocsmáltatási jog pedig 100 frt-ot jövedelmezett évente haszonbérben. 184 1742-ben a görög kereskedő boltját és a mészárszéket már úgy említik mint régen meglévőt. 185 1746-ban a település országos vásártartási jogot kap. 186 1828-ban az országos összeírás 24 kereskedőt említ Füreden. 187 A község földrajzi helyzete - az Eger-Debrecen-Erdély út itt vezet keresztül -, a mezőgazdasági termelés túlsúlya egyaránt közrejátszott abban, hogy élénknek nevezhető kereskedelmi élet alakult ki a községben. A XIX. század második felében a járás gazdasági életének, sőt a járás határain is túllépő vonzáskörzetnek az ipari és kereskedelmi központja. Ezt tovább erősítette az 1891-ben átadott Debrecen-Füzesabony vasút. Vásárainak jelentőségéről a XIX. század közepe táján többen is megemlékeztek. 1884-ben 2 bőrkereskedő, 3 üveges, 8 vegyeskereskedő, 7 vendéglő és évente 4 országos, s minden héten heti vásár volt a községben. 188 A Tiszafüredi Takarékpénztár R. T. 1888-ban, a Tiszavidéki Bank R. T. 1906-ban alakult, átvéve a Tiszafüred és Vidéke Hitelszövetkezet üzletkörét. 189 1900ban a Fehér Ló kocsma helyére közköltségen a kor igényeinek megfelelő vendéglő felépítését határozta el a községi képviselőtestület. 190 1906-ban 53 kereskedőt és 39 italmérést említenek a településen. 1910-ben a vendéglátóiparban foglalkoztatottak száma 54 volt. 191 1925-ben 22 kocsma, 4 vendéglő, 1 kávéház, 3 szálloda, s 2 fogadó volt a községben. 192 1923-ban három szövetkezete működött: a Tiszavidéki Gyümölcsértékesítő és Szeszfőző Szövetkezet, az 1901-ben alakult Tiszafüred és Vidéke Hitelszövetkezet, valamint az 1918-ban alakult Hangya Szövetkezet. 193 1927-ben a kereskedők egyesületbe tömörültek és megalakították az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés helyi szervezetét. 194
