Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZAFÜRED 401 Tiszafüred és környéke 1849-ben A táblázatból kitűnik, hogy az alapvető gabonafajtákból a vizsgált időszakban igen alacsonvak a termésátlagok. Az 1900-as évektől lesz nagy jelentősége a takarmány­répa-, a kukorica- és a lucernatermesztésnek, összefüggésben a belterjesebbé váló ál­lattenyésztéssel. 1 '' 9 A XX. század harmincas éveinek végén bevezették - főleg a nagy­birtokon - az öntözéses gazdálkodást, ami lehetővé tette a rizs termesztését. Ezt a kez­deményezést a felszabadulás után a tervgazdálkodásra áttért állami szektor közellátási okokból is nagy intenzitással fejlesztette tovább. 1948-ban a tiszafüredi öntözőrend­szer az örvényi szivattyútelepből kiindulva már a járás több községét látta el vízzel, s ebben az évben a járásban 3739 kh területet öntöztek, rizzsel pedig 1026 kh elárasztott területet vetettek be. 1947-ben a tiszafüredi öntözőrendszert a nagyiváni csatornával bővítették, s e munkálatokra 455 000 Ft-ot fordítottak. 160 Az állatállomány számszerű alakulásáról kevés megbízható adat áll rendelkezés­re. A statisztikai felmérések hiányosak, a községi összeírások adatai pedig ellentmon­dásosak. A fontosabb állatok számának alakulása 1852-1962 között: 161

Next

/
Oldalképek
Tartalom