Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

400 TISZAFÜRED 114 köblös szántót és 299 kaszás rétet, 1720-ban 8 nemes és 138 jobbágy 7019 köblös szántót és 439 kaszás rétet művelt. 147 Egy 1727 körül készült megyei jelentés szerint Ti­szafüred környékének népe elsősorban állattenyésztésből élt, földműveléssel, szántó­vető munkával már kevesebbet törődtek. Őszi búza alá alig szántottak, csak kevés ta­vaszit vetettek. A jobbágyok földjei nem annyira a füredi határban, hanem főleg Kó­cson, a néptelen Igar és az ugyancsak lakatlan Örvény pusztán voltak. 14H Az 1730-as évekig a földközösség kezdetlegesebb formája, a szabad foglalás ural­kodott Füreden. I4y A kétnyomásos gazdálkodást akkor sem vezették be, amikor 1730­1740 között a szabad foglalást a fejlettebb nvilas osztás váltotta fel. 150 A kétnyomásos gazdálkodást az 1750-es években, a háromnyomásost a Mária Terézia-féle úrbérrende­zés idején honosították meg. 151 Az egyre jobban tért nyerő földművelés újabb kultúr­növények meghonosításához is vezetett. 1750-ben már gyümölcsösöket és szőlőket említenek egy tanúkihallgatási jegyzőkönyvben. 152 1753-ban pedig káposzta-, len- és kenderföldeket írnak le. 153 Az 1770-es úrbérrendezés kérdőpontjai szerint a jobbá­gyok kilencedet fizettek borból, búzából, árpából, zabból, kölesből, lenből, lencséből, borsóból, káposztából, kukoricából, dohányból, mezőn teremni szokott répából, méh­ből és bárányból. 154 A II. József-féle kataszteri felmérés adatai szerint 1786/1789 kö­zött Füreden és Kócs pusztán 8378 kh szántó, 6554 kh rét, 58 kh kert, 5533 kh legelő, 337 kh szőlő és 413 kh erdő volt. Az éves átlagtermés az összes termeivényeket a fő ga­bonafajtákba átszámítva 25830 pozsonyi mérő rozsot, 23760 pozsonyi mérő árpát és 826 pozsonyi mérő zabot tett ki. A termésből 42441 pozsonyi mérő esett az allodiális, 7975 pedig az úrbéres birtokkategóriára. A bortermés 4145 akó volt. 155 Fényes Elek XIX. századi leírása szerint Füreden a burgonya és a rozs kivételével mindent termesz­tettek. Igen jelentős ekkor a dohány termesztése, mely jóval erősebb, mint a szomszé­dos helyeken. Az állattenyésztésen belül ekkor a szarvasmarha, a juh és a sertés tar­tása dominál. 156 A földterület művelési ágak szerinti megoszlása a következőképpen változott: 157 Év Szántó Rét, kert Szőlő Legelő Erdő Nádas Terméketlen Összesen 25 634 28569 28 321 28 938 28 166 A statisztikai adatokból jól látszik, hogy a határ döntő többségét a szántóföldek, a rét és a legelő foglalja el. Ez megegyezik a XVIII-XIX. századi tendenciákkal. A legfon­tosabb szántóföldi növények termésátlagát 1925-1934 között tekintettük át: l5N 1925 1926 1928 1933 1934 Búza 6,6 q 6,4 q Rozs 6,5 q 6,1 q Árpa 6,3 q 6,0 q Zab 6,9 q 5,5 q 1852 1895 1935 1957 1962 kh kh kh kh kh 6 177 14742 17440 14812 15 126 3 857 4 100 3149 3543 2 284 286 344 200 26 139 9 799 5 798 4791 4 947 6356 130 887 685 489 680 100 299 67 507 130 5 285 2 399 1989 4614 3451 7,3 q 9,5 q 6,1 q 6,6 q 8,0 q 6,4 q 7,4 q 8,0 q 6,3 q 6,4 q 7,0 q 6,4 q

Next

/
Oldalképek
Tartalom