Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

390 TISZAFÜRED falu felének birtokbavételéért fizették meg a vételárat, s ezen adásvétel jogcímén a falunak keleti felét és Kócs pusztát a sajátjukként bírták egészen 1733-ig.

62 Tiszafüred XVIII. századi benépesedése s lakosságának rohamos gyarapodása a református borsodi és szabolcsi tájakról származott elsősorban, ezért lakossága a XVIII. század végéig túlnyomórészt református volt. 1718-ban a falu lakosai lebontották középkori templomuk szentélyét és a templomot jelentősen kibővítették. A reformátusok templombővítése ellen tiltakozott Erdődy Gábor egri püspök. A vármegye az örökös főispán-püspök nyomására olyan határozatot hozott, aminek alapján a füredi templom bővítéseit le kellett rombolni, s a templomot az eredeti állapotába vissza kellett állítani 1730-ban.

63 A reformátusok fejlett egyházközségi élete még fokozta is azt az önállóságot, melyet a falu lakossága a Szeghalmyakkal kötött 1701. évi adásvétel következtében élvezett. Nemességet ugyan nem szereztek, de önállóságuk némileg a szabad nemesi községekéhez hasonlított, s ez a földesúri terhek alól való mentességből, a bírák és elöljárók szabad választásából, a határ felével való szabad rendelkezéséből, a kisebb királyi haszonvételek egy részének, a rév-, a malom- és a mészárszéktartásnak, a kocsmálásnak, a vadászati és halászati jognak a tényleges szabad birtoklásából állott.

64 1733-ban Váradi Veres László (Pankotay Erzsébet utóda) birtokrészének visszaszerzése érdekében perbe fogta a füredi jobbágyokat, hogy ily módon az 1701. évi szerződést érvénytelenítse, s Tiszafüred határának birtokába ülhessen. A füredi jobbágyoktól még az 1701 óta elmaradt földesúri jövedelmeit is követelte. A fürediek kénytelenek voltak kiegyezni újonnan feltűnt földesuraikkal. 1733-ban Váradi Veres László és Pápay Páriz Ferenc földesurak olyan egyezséget kötöttek a füredi jobbágyokkal, hogy annak értelmében Füred ismét földesúri joghatóság alá került, és semmisnek nyilvánították az 1701. évi adásvételi szerződést. Veresek lemondtak az 1701 óta elmaradt urasági haszonvételek iránti igényükről, a falu lakosai vállalták, hogy évi 300 forint taxát fizetnek uraiknak, akik bérletként Füred és Kócs egyik felét összes haszonvételeivel a füredi jobbágyok szabad használatába engedték. így az eddig valójában szabad jobbágyok szerződéses jobbágyokká lettek.

65

1738-ban Veresek az egész faluhatár haszonélvezetét bérbeadták a füredi jobbágyoknak 1000 forint évi bérleti díjért. Az új transactio szerint ezután is a jobbágyközség használhatta a helységben a Medgyes halomnál és a Tisza-parton levő csapszéket, ez tartotta üzemben a tiszai révben a kompot, a tutajt, csónakokat, ladikokat és a révhez tartozó egyéb eszközöket. Övék volt a mészárszék és a halászó vizek (morotvák) jövedelme, de a földesuraké maradt „az urak morotvájának fele haszna", a bárány- és a gabonadézsma jövedelme. A megállapodás szerint a szántóföldek és rétek, minden helységbeli lakostól elvétetődnek és újólag kinek-kinek adója szerint fognak igazságosan osztódni. A Tám nevű erdőn kívül a többi erdők az helység kezénél maradtak, s megtiltották, hogy a bíró híre nélkül bárki is onnét szabadon fát hordjon.

66 1742 és 1749 között a földesurak egy sor jogosítványt kivettek a falu lakóinak kezéből. 1742-ben elvették a halászat jogát, csak az urak morotvája halászatának fele maradt meg. Ugyanebben az évben tilalomba kerültek az erdők, és a földesurak közösen kocsmát nyitottak. 1745-ben kivették a falu kezéből a Medgyes halomnál és a Tisza-parton lévő csapszéket, és az egyes földesurak külön-külön kezdtek kocsmákat nyitni. 1749-ben már 5 földesúri kocsma működött a helységben. 1743-tól a földesurak emelték a mészárszékért fizetendő természetbeni szolgáltatás nagyságát és beleszóltak a mészárszék bérletbe adásába. 1744-ben elvették a helységtől a görög kereskedőnél lévő bolt bérbeadási jogát, bevezették a náddézsmát, kötelezővé tették a lekaszált széna harmadának dézsmaként történő átadását.

67 1746-ban változás állt be az egyre növekvő település jogi helyzetében. Ettől kezdve mezővárosi jogállása volt. A mezővárosi jog elnyerése feltételezhetőleg összefügg a vásártartás jogának megszerzésével. Ennek pontos időpontját, az adományozás