Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZADERZS 339 gül ez a falu nem lett része Derzsnek, önálló településsé vált. Tomaj (Derzstomaj) puszta 2393 holdas területe, 1926-ban 1045 fő lakossal, Tiszaderzs részévé lett, 1950ben azonban ismét elcsatolták Tiszaderzstől.

33 A falu népessége 1566-ban a tatárok betörésekor elmenekült. 1571-ben azonban már 20 család fizetett adót a töröknek.

34 A visszaköltözőkkel újabbak is érkeztek, ezzel együtt is több családnév azonos az 1548-as és 1571-es összeírásokban (Karácsony, Nagy, Szász vagy Szár, Demjén, Simon).

35 A tizenötéves háború idején átmenetileg ismét elnéptelenedik. De túlélők minden bizonnyal voltak, így menthették át az 1594ben készített, Báthory-címeres kelyhet a lakosok. Ennek felirata és 1703-as megújítása a lakosság egy részének folytonosságát is kifejezi (Felirat: B. G. középen Báthory címer - 1594. E pohárt a Tdersi eccl/ésia/szám/ára/adta T. Egyházi Mátyás Ur P. T. M. eccl/esiae/ és N. Pap Sámuel Ur maga pénz/én/ megtsinál/tatta/ Anno 1703 d/ie/23 mai.). Több XVII. századi úrasztali terítő is bizonysága a folytonosságnak. A lelkészek névsorát 1646-tól folyamatosan ismerjük.

36 Az 1720-as összeírásban nem szerepelnek a korábbi jellegzetes nevek, a lakosság tehát valószínűleg erősen kicserélődött a XVII. század folyamán, de a közösségi élet, a közösség és az egyház tárgyai mégis megőrződtek, s a nem jellegzetes nevek között valószínűleg megmaradt családok is találhatók.

37 Pesty Frigyes szerint 1700-1704 között rablóhadjárat pusztította el a falut, temploma is ekkor vált rommá, majd Esterházy püspök által Sarudról, Nánáról, Örsről kiköltözésre kényszerített lakosok duzzasztották fel a lélekszámot.

38 Ez időben való lakatlanságának ellene szól az egyház 1702-ben készített ónkannája és óntányérja, s a már idézett megújított Báthory-címeres kelyhén kívül ugyancsak 1703-ban Rácz János által adományozott aranyozott ezüstkehely. 1706-ban Rabutin feldúlja a falut, de népe csakhamar visszatér, megőrizve az egyházi kincseket is.

39 Népessége 1785-ben kis mértékben apad a Bácskába kiköltözőkkel.

40 5. 1332-1337-ben a pápai tizedjegyzék szerint Derzs 3 garast fizet. Ekkor a kis települések között tarthatjuk számon. Téglából épített, román stílusú temploma a domonkos renddel hozható kapcsolatba. A pápai tizedjegyzék szerint János nevű lelkész szolgált Derzsen.

41 A XIII-XIV. században a Szalók és Tomaj nemzetségek birtokolták. Valószínűleg - a környék hely névanyaga és birtoklástörténete legalábbis ezt igazolja - e nemzetség szállásterületéhez tartozott a falu korábban is.

42 1368 után a Kun és Pásztói család, 1399-ben a Losonczyak birtokolják.

43 De birtoka lehetett itt a Derzsy nemzetségnek is, akik valószínűleg e faluról nyerték nevüket, s személynévként jóval a falu első említése előtt szerepelnek okleveleinkben (1245).

44 Birtokjoguk e területen azonban csak 1402-től igazolható.

45 A Derzsyekkel együtt a Bajomiak, Mohács után pedig a Derzsyeken kívül a Fürök, Szabók, Chernelek bírták. Derzsy Ilona kezével 1580 körül a nagy birtokszerzőnek, Széky Pálnak tulajdonába ment át a falu. Széky 1589-ben az egri vár hadnagya, 1591-ben a vármegye alispánja. Elhalálozása idején - 1600 körül - övé volt Igar, Derzs, Szőlős és több környékbeli más falu is. Fia, Ferenc 1616-ban Szoboszló városának, 1640-ben Balku Pálnak zálogosította el. Az 1670-es években Széky Pál szendrői kapitány Derzset visszavette a zálogbirtokosoktól. Egyes birtokrészek a Petneházy és Máriássy családok kezén voltak ekkor, de tőlük állítólagos „hűtlenségük" miatt I. Lipót elkobozta.

46 A török kiűzését követő évtizedben, 1697 körül újranépesült, s községgé vált a falu, az addig itt lakott halászok földműves családokkal egészültek ki. A Széky család - nem fizetve ki a ius armorumot elveszíti több más faluval együtt Derzset is, s az így a kincstárra száll.

47 A XVII. század végén évi hozamát a kincstár csak 200 forintra becsüli.

48 A falut 1706-ban Rabutin hadai feldúlják és kényszerítik népét menekülésre. 1711/1712-ben újranépesül, s ekkor Derzsre a vármegye kirója a 144 forintot kitevő ius armorum díját.

49 Borbély Balázs, aki Eger vár visszavételével is jeleskedett, 1704. április 2-án Rákóczitól elnyeri Tiszaburát,