Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
340 TISZADERZS majd megszerzi a környék több falujának bitokjogát, s végül - miután vásárlás útján Tiszaderzsen is több részbirtokhoz jut 1728-ban - 1745-ben Mária Terézia az egész falut neki adományozza. Ettől kezdve Derzsen a Borbély család az egyedüli birtokos. A XX. századra fiú- és leányágon egyaránt jelentősen tagolódik a birtok, többnyire rokon családok birtoka a falu. 50 A falu földesurainak támogatásával zajlottak a XVIII. század végének és a XIX. század elejének jelentős helyi építkezései, így 1795-96-ban a ma is álló templom, 1801-ben a lelkészlak, 1803-ban az iskola felépítése. 1845-ben a hívek közadakozását kipótolva a Borbély család az egyház minden adósságát kifizette. 51 1847-ben Sörés Jánost már a „nép által" választják lelkésznek. 1848-ban „népképviseleti alapon" választottak ugyan presbitériumot, de annak tagjai továbbra is a községi elöljárókból kerültek ki. 52 A község 1872 októberében nagyközséggé szerveződik, majd az 1876-ban létrejött Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszai felső járásba tagolódott be. Községi bírója 1879-ben Józsa Mihály, jegyzője Simon Gyula volt. 53 Az első világháború idején 350 férfi lakost vittek ki a különféle hadszínterekre, s közülük 80 áldozatul esett a harcokban. 54 A Tanácsköztársaság idején a tiszaderzsi születésű Péntek Ferenc közéleti tevékenységét a közeli Tiszaszőlősön fejtette ki, ahol a direktórium tagjává választották. A Tanácsköztársaság megdöntése után kivégezték. Emlékét Tiszaszőlősön utca és emléktábla őrzi. 55 1926-ban a községi elöljárók, tisztségviselők száma 11 volt, közöttük 1 bírót, 1 másodbírót, 4 tanácstagot, 1 közgyámot, valamint két jegyzőt találunk. A községi képviselő-testületet 10 virilis, 10 választott és 8 póttag alkotta. 56 1944. október 12-én a 203. szovjet lövész hadosztály Kunhegyessel, Abádszalókkal és Tiszaszentimrével együtt Tiszaderzset is felszabadította. 57 A második világháborús harcokat a község különösebb károsodás nélkül vészelte át. Egy 1945 augusztusában kelt jelentés szerint Tiszaderzs községben a háborús cselekmények során a középületek közül a községháza, a főjegyzői lakás sérült és rongálódott meg. Magánépületek közül az uradalmak különösen fából készült pajtái 90 százalékban, istállói 80 százalékban rongálódtak meg, de a lakás céljára szolgáló épületek is mintegy 60 százalékos kárt szenvedtek. 58 A lakosság száma 1944 januárjában 3303 fő volt. A háborús év végére a lélekszám 3037 főre csökkent. 59 1945. február 3-án kezdte meg működését a községi képviselő-testület 40 taggal és 10 póttaggal. Fótos Mihály főbíró, K. Kiss Lajos másodbíró lett, az 1944-ben elmenekült, majd visszatért Azari Jánost főjegyzőnek választották. 1945. május 2-től a főbíró Kovács István, a másodbíró Koós László volt. 60 A községben 1945 február elején alakult meg a politikai pártok közül elsőként a Független Kisgazda Párt 24 taggal. A Nemzeti Parasztpárt február közepén szerveződött meg 28 taggal. 1945 márciusának elején szinte egyidőben alakult meg a Szociáldemokrata Párt 42 taggal és a Magyar Kommunista Párt 13 fővel. A négy párt képviselői hozták létre a tiszaderzsi nemzeti bizottságot. Tagjai voltak: Hatvani István, Gerőcs László (FKgP), Csengeri Bálint, Zelizi Lajos (NPP), K. Nagv László, Oláh Dániel (SZDP), Zolnai Mihály, Zabolai Bálint (MKP). 61 Egy, a főispánnak beküldött 1945. május 7-i jelentés szerint a nemzeti bizottságnak 12 tagja van Tiszaderzsen. Elnöke a kisgazdapárti Katona Dániel, tagjai: Gerőcs László, Muzslai András (FKgP), Hatvani Gyula, Oláh Dániel, Fekete Dániel (SZDP), Zolnai Mihály, Zabolai Bálint, Bukta Imre (MKP), Lakatos János, Rezsó István, ifj. Tari István (NPP). 62 Az 1945. évi választásokon az NPP 408, a PDP 21, az MKP 245, az FKgP 836, az SZDP 305 szavazatot kapott Tiszaderzsen. 1947-ben az MKP harmadik lett az NPP és az FKgP mögött. 63 1945 áprilisában Varga Sándor és Oláh János vezetésével megalakult a MADISZ. A szintén 1945-ben létrejött Magyar Nők Demokratikus Szövetsége helyi szervezeté-
