Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

NAGYIVAN 27 A két világháború között sokan helyezkedtek el idénymunkásként a telefonépí­tésnél a postaigazgatóságon. Ez az idényben folytatott munka lehetővé tette, hogy mellette arató részt is szerezzenek, s így biztosítsák a kenyérrevalót. Az első világhá­borút követő földosztások aránylag sokakat érintettek, de a kiosztott birtokok igen rossz földeken feküdtek, így nem jelentettek megoldást. 267 személy 707 kh-at kapott (2,6 kh-as átlag), és 116-an jutottak 24 kh házhelyhez (0,2 kh-as átlag). 70 A II. világháború után a földosztás megszüntette az egyházi birtokot. 1947. no­vember 30-ig összesen 1626 kh 890 négyszögöl földet osztottak ki 44 igénylő között, a terület döntő része legelő volt. 71 Az első termelőszövetkezetek is elsősorban a volt egyházi és az állami tartalékból kapott földeken jöttek létre: 72 Év termelőszövetkezet 1948 „Közösen termelő csoport" 1949 Rákosi Mátyás 1. sz. Tszcs Rákosi Mátyás 2. sz. Tszcs 1951 Vörös Csillag 1952 Uj Utón 1953 Rákosi Csillaga 1955 Rákosi Csillaga 1957 Aranykalász Vörös Csillag 1958 Vörös Hajnal 1960 Béke 1961 Uj Utón terület (kh) tagok száma 107 19 576 67 nincs adat nincs adat nincs adat 2886 187 3737 206 891 61 2120 138 496 26 1452 203 3958 169 A község területén állami gazdaság nem alakult. Az 1950-es években zömében még egyéni gazdálkodók alkotják a község lakosságát, de növekszik a termelőszövet­kezeti tagság és az eljáró munkások száma. Az egyéni gazdák birtokmegoszlása 1956­ban: 73 0-0,25 kh 197, 0,25-0,5 kh 52, 0,5-1,0 kh 16,1-3 kh 12, 3-5 kh 8, 5-8 kh7, 8-10 kh 2, 10-15 kh 5, 15-20 kh 1, 20-25 kh 2 birtokos. Az iparban, kereskedelemben fog­lalkoztatottak számának változása: 74 1949 1960 1965 25 22 12 16 20 35 14 12 149 187 210 Kisipari szövetkezetben dolgozik Állami ipartelepen dolgozik Kereskedelemben foglalkoztatott Eljáró munkás 7. A földek rossz minőségűek, a terület lefolyástalan s rendkívül vizes. Határte­rületének legnagyobb része inkább csak legeltetésre, szénakaszálásra alkalmas. A Hortobágy szélén fekszik, s osztozott annak sorsában, természetföldrajzi változásai­ban is. A középkorban kedvezőbb feltételeket biztosíthatott a szántóföldi termelésre. 1548-ban még 8476 kéve gabonát, 1237 kéve árpát és 11 méhcsaládot adtak lakosai dézsmában, s ezzel sok jobb földű környékbeli falut is megelőztek. 75 A török hódolt­ság idején, majd később is puszta volt, elvadult terület, amelyet csak állattartásra lehe­tett használni. Haller Ferenc 1712-15 között gulyáinak őrzésére telepített ide pászto­rokat. 76 1756-ban szántókat és réteket alakítanak ki a lakosok, s a többi területet legel­tetésre használják. Az 1756-ban a plébánossal kötött konvencionális szerződés rávilá­gít a szolgáltatásokon keresztül az itt már megtelepedettek haszonvételeire is: szántót

Next

/
Oldalképek
Tartalom