Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

28 NAGYIVÁN és rétet annyit különítenek el, amennyit az első lakosoknak is elkülönítettek. A szántón kizárólag gabonát termesztenek. Hat egész napra hat jó kaszást kap a plébános, hogy rétjét levágják, felgyűjtsék, boglyába rakják és kertjébe behordják. A vetés ará kétszer szántanak, s kevés őszit (két kila), sok tavaszit (tizenkét kila) vetnek. Valószínűleg ezt a tavaszi nagy vizek visszavonulása után lehetett csak földbe tenni. Fontos intézkedés történik a legeltetésről, de csak szarvasmarhákról esik szó, s egy szalonnának való sertésről, amit a lakosoktól készen kap. A tejgazdálkodásra 12 icce vaj utal, s kiderül, hogy fűtőanyagnak nagvon szűkében vannak, mert a plébánosnak is csak fűz és nád jár.

77 1789-ben 7008 kh a község határa. Ebből 2271 kh (32,4%) szántó, 2424 kh (34,6%) rét, 2301 kh (32,8%) legelő, 12 kh (0,2%) kert. Erdeje nincs a falunak, s szőleje sem. A terméseredmények a következők pozsonyi mérőkben: búza 4931 (36%), rozs 4478 (25%), árpa 8941 (44,4%).™ A művelési ágak megoszlása így alakult a jobbágyfelszabadítás után:

79 Év 1852 1879 1895 1935 1952 1957 1962 Év kh kh kh kh kh kh kh Szántó 2478 2254 2254 2833 3757 3247 2186 Rét, kert 1906 1895 1577 1114 774 630 304 Szőlő 2 4 Legelő 2191 1907 2903 2776 3585 3086 3207 Erdő 6 Nádas 45 45 130 128 131 129 100 Terméketlen 908 477 643 1001 2875 1693 Összesen: 7528 6101 7341 7496 9248 9971 7496 A vízszabályozások nem nagyon érintették Nagyivánt. így jóformán megmaradt a múlt század közepi struktúra. Az utóbbi időben - mivel a legeltető állattartás visszaszorult - a terméketlen terület növekedett meg inkább s a nádas. Ez korábban kaszáló terület volt, amely állandó gondozást kívánt. 1950-ben a tsz-tagosítás során Nagyivánhoz csatoltak a tiszafüred-kócsi határból több mint 1922 kh területet.

80 Az állatállomány változása 1852-től:

81 Év1852 1895 1911 1935 1942 1952 1957 1962 Évdb db db db db db db db Szarvasmarha 209 723 610 581 581 852 1003 710 Ló 249 468 429 334 334 262 244 96 Juh 1166 2538 2562 1015 1015 2955 2702 6362 Sertés 1252 869 827 1645 1645 2114 3359 A juhtartás mindig jelentős volt, a termelőszövetkezet is ezt az ágazatot fejlesztette, sajátosan a hagyományos struktúrát élesztve fel. 1949-ben törzsjuhászatot indítottak. Erre annál is inkább szükség volt, mert a modernebb agrotechnika alkalmazása ellenére alacsony volt a termesztett növények termésátlaga. 1951-1957 között:

82 őszi búza 5,8, tavaszi búza 5,0, rozs 4,0, őszi árpa 4,3, tavaszi árpa 4,3, zab 5,1, kukorica 20, napraforgó 3, cukorrépa 35, takarmányrépa 35 mázsa kh-ként. 8. Az 1571-es név szerinti török összeírás, amelyben feltehetően a vezetéknév még foglalkozást is jelöl, 1 Varga és 1 Szabó nevű lakost említ Nagy Iván faluban.

83 A török alatt és után hosszú ideig pusztának mondják, így iparáról is csak késői adataink vannak. Az 1754-1755-ös vármegyei összeírás egyetlen iparosként Joan Smisz-