Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

NAGYIVÁN 21 5. 1277-ben és 1292-ben kelt oklevelek szerint poroszlói és lövői nemesek birtoka volt.

31 Tiszaigarral és Tiszaörssel együtt a XV. században még Szabolcs megyéhez tartozott, majd Örs, később Nagyiván is az egri püspök birtoka lett, s Heves megyéhez került. 1480-ban a tulajdonos Abádi család elzálogosította a falut a Bessenyeieknek, 1485-ben pedig Abádi Borbála a falu egyik felét az egri püspöknek, Nagylucsei Dóczy Orbánnak engedte át.

32 Ő a birtokot az egri káptalannak hagyományozta 1492-ben. A falu másik felét a Mohácsnál elesett Pálóczy Antal korábban kelt végrendeletében az egri káptalanra hagyta. 1527-ben beiktatták az egri káptalant e birtokrészbe is. 1527ben még mindig csak részben birtokos itt az egri káptalan, 19 portájából néhány máshová adózott.

33 A János és Ferdinánd közötti háborúság kezdetén elvették a birtokot az egri káptalantól, és Ferdinánd királyi kézre kerítette, majd zálogba adta kapitányainak, Serédy Gáspárnak és Fels Lénárdnak.

34 1596-ban az Eger ellen vonuló tatárok pusztították el. 1612-ben Nagytályai Péter levele szerint csak temploma áll még fenn, amúgy néptelen hely.

35 A felszabadító háborúk után puszta területként került a kamarai adminisztráció kezére, majd hosszas igazoló eljárás után elismerték az egri káptalan birtokjogát.

36 A káptalan 1712-ben megkísérelte újratelepíteni (ekkor 8 család élt itt), 1721-22-ben ismét (ekkor 18 család lakta), de sikertelenül. Még a nálánál jobb adottságú Tiszaörs és Tiszaszőlős lakossága is vándorlásra kényszerült ezekben az években az áradások s a terméketlen határ miatt. Ezért népesedett be a község csak igen későn - e térségben az utolsók között. Az egri püspök ugyanakkor nagyon fontos szerepet szánt Nagyivánnak. A már megtelepedett Csege és Egyek a Tisza bal partján a református falvak csoportjába ékelődött. Tiszafüred környékét mindenütt protestánsok lakták, így Nagyiván puszta újratelepítésétől várták, hogy megtöri e térség homogén református Tisza menti tömbjét. Több iratból is kiderül ez az alapvető cél. Csontos Imre, akit a kassai szemináriumból 1756. augusztus 6-án rendeltek Nagyivánra, az egyházi iratok elején a következőt jegyezte fel: „A török háborúk pusztításait és az eretnekség ízetlenségek Nagyiván 1755-re kiheverte, mert Mária Terézia királynő, Csáky Miklós esztergomi érsek, Barkóczy Ferenc egri püspök kormányzása idején ezt a helyet, Nagyivánt, amely a kálvinista szekta eretnekségével van körülvéve, betelepítették mint az egri káptalan saját birtokát. A káptalanok pedig 12-en vannak (következik felsorolásuk). A hospesek pedig, akiket a telepítés alkalmával az egri káptalan bevezetett, ezek: 1. Martinus Kurutz, 2. Stephanus Kováts, 3. Jozephus Kováts, 4. Michael Kováts, 5. Joannes Kováts, 6. Mathias Medve, 7. Georgius Csontos, 8. Georgius Czinige, 9. Josephus Czinige Boconádról jöttek, s ezekhez csatlakoztak mások, úgymint: 10. Stephanus Vona, 11. Georgius Kováts, 12. Joannes Kováts Hevesből, 13. Joannes Tóth Császról, 14. Mathias Sigmund Dormándról. Mind hitbuzgó katolikusok és papot kértek az egri püspöktől. így rendelt engem: Csontos Imrét a kassai szemináriumból 1756-ban, augusztus 6-án." A telepítés célját 1757. július 4-én Engelmayer káptalani nagyprépost Barkóczy püspökhöz írott levelében ezzel egybehangzóan fejtette ki:

37 „Bátorkodom Exellenciád színe elejiben terjesztenem a lassan-lassan nevekedő Nagy Iványi új nyájnak engedelmes esedezését, kik jóllehet oly hirtelen még nem építhettek templomot, de már olly házat készítettek, hogy közzéjök küldendő lelki Pásztor ellakhatik benne, mind pedig különös szobában az Isteni Szolgálatot is díszessen elvégezheti. Könyörögnek azért velem együtt, méltóztassék szomjúhozó lelkeket azon Kálvinistákkal körülvett Pusztán egy alkalmatos lelki Pásztorral megvigasztalni ... Nádudvar három mérföldnyére esik tőlek s az árvíz idején oda nem mehetnek. Az körül-belül lévő Kálvinista helyeken s pusztákon szemenkint olly Chatholicusok találtatnak, kik két-három esztendők alatt is alig hallgatnak egy szent misét vagy gyónásokat végzik."

38 1772-ben náddal fedett ideiglenes templomot, 1789-ben szilárd anyagból épített (ma is álló) templomot kapott a község.

39 A betelepedés után, 1767-