Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

22 NAGYIVÁN ben Esterházy püspök-főispán erélyesebben lépett fel, a birtokához tartozó Tiszaörs református lakóit is elűzte, helyükre a már megállapodott Nagyivánból és Tiszaigarról rendelt lakosokat. így vált Nagyiván egyik pontjává az ellenreformációs terjeszkedésnek, s így sikerült kiépíteni Tiszacsegétől Tiszaörsig láncolatban katolikus bázist a Tisza bal partján az egri érsekségnek.

40 A község földesura a későbbiekben is az egri káptalan maradt, változás e téren nem következett be. 1828-ban nagy marhavész pusztított a községben, ami a hatalmas állatállományt jelentősen lecsökkentette.

41 1871-ben a megyei törvényhatósági közgyűlésen, amikor a rendelkezések értelmében megkezdték a megyei közigazgatási keretek átalakítását, s az új megyei határok megvonását, Nagyiván a környező településekhez csatlakozva kérte a Heves megyei közigazgatáshoz való további tartozását.

42 Az 1876. évi XXXIII. te. értelmében 1949-ig Heves megye a tiszafüredi járáshoz tartozott, községi szervezetét tekintve nagyközség lett. A nagyközségi fokozat kötelezővé tette a segédjegyzői, pénztárnoki állás megszervezését. A község - pénzforrás hiányában - tiltakozott, de a vármegye az előbbit 1898-ban, utóbbit 1900-ban ráerőltette a községházépítéssel együtt.

43 A XX. század elején a sáskajárás még roppant károkat tudott okozni: 1904ben Nagyiván határát a marokkói sáska olyan tömegben lepte el, hogy a környékről 4000 embert kellett beállítani a sáskahad elpusztítására.

44 Az első világháború idején a községből 320 férfi lakos teljesített katonai szolgálatot a különféle hadszíntereken, közülük 46-an életüket vesztették.

45 A nagyiváni jegyző 1919. október 3-i jelentése szerint „a község területén a proletárdiktatúra ideje alatt semmiféle visszaélés... erőszakoskodás nem fordult elő. Csak a direktórium felsőbb parancs folytán elkövetett azon cselekménye, hogy a község pénztárából elvittek minden nyugtát, pénzt, értékpapírokat...". A direktórium tagjai Vadász Kálmán, Szalontai Pál és Trázsi János voltak. Vadász Kálmánt Bukarestbe hurcolták, Szalontai Pál a bántalmazások után az egri kórházba került, ahol a jelentéstétel idején is volt. Trázsi Jánosról annyit tudtak: „ismeretlen helyen tartózkodik".

46 1944. október 17-én a II. Ukrán Front csapatai Kunmadaras és Kunhegyes térségéből észak-északnyugat felé támadva több Tisza menti községet felszabadítottak. E községek között volt Nagyiván is.

47 A harcok során a községet jelentősebb rongálódás - a német légitámadás ellenére - nem érte, az állatállomány azonban lényegesen lecsökkent a háborús hónapokban. 1944 nyarán: 422 szarvasmarha, 230 ló, 283 sertés, 1262 juh és 5788 baromfi került összeírásra. 1945-ben, közvetlenül a felszabadulás után 373 szarvasmarhát, 204 lovat, 307 sertést, 561 juhot, 4 bivalyt és 1069 baromfit vettek számba a faluban.

48 1945 januárjában a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Polgári Demokrata Párt és a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetei már működtek Nagyivánon. Az MKP január 7-én alakult, szervezője Kovács György volt. Az elöljáróság 1945. február 16-i jelentése szerint az FKgP-nek 348, az SZDP-nek 605, a PDP-nek 50, az MKP-nek pedig 180 tagja volt ekkor.

49 A pártok három-három tagot delegáltak a község nemzeti bizottságába. 1945 márciusában 13 tagja volt a nemzeti bizottságnak. Az MKP-t Nagy József elnök, Balogh István, Kovács János és Kurucz László, az SZDP-t ifj. Vadász Kálmán, Kapás József és György László, az FKgP-t Trázsi József, Csontos István és Szabó Imre, a PDP-t Bereznai László, Kovács Antal és György Mihály képviselte a testületben. (A Nemzeti Parasztpárt helyi szervezete néhány héttel később alakult meg.)

50 A bizottság megbízása alapján végezte munkáját a községi elöljáróság is. Az elöljárók közül a kommunista párti Vadász Kálmán emelkedett ki, ő volt a községi élet egyik szellemi irányítója. 1945. december 17-én 105 fővel megalakult a földművesszövetkezet helyi szervezete.