Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

20 NAGYIVAN éljenek. Földművelése kevésbé volt jelentős, kiterjedt uradalmi és legeltető paraszti állattartás (szarvasmarha, ló, juh) jellemezte. A lakosság életében a gyűjtögetés is fontos szerepet játszott. Jellegzetes régi viseletük: a pásztoroknál a debreceni szűr, pitykés lajbi, pásztorkalapok túzoktollal. A nőknél singolt, fehér főkötő, fekete hímzésű ködmön, a vagyonosabbaknál elvétve kisbunda. Jelentős volt a pásztorművészet: öntött rézkampók, edzett gulyásbotok, díszes nyelű karikások, pásztorkészségek. Szokásaik közül a lakodalmi tűzgyújtás, kocsmai bálok, farsangi, disznótori, lakodalmi alakoskodás és betlehemezés emelkedett ki. A néphitben táltos hiedelmeik mellett jellegzetes a „szecsku" nevű lény szerepe. A pásztorok között neves állatgyógyítók is voltak.

23 4. Valószínűleg már a XII. század előtt mint település létezett. Okleveleinkben 1277-ben és 1292-ben tűnik fel először.

24

1596-ban a portyázó tatár csapatok Eger ellen vonulva elpusztították. A XVIII. század első harmadáig pusztán állott, egyetlen .összeírásban sem szerepelt.

25

1712-ben megkísérelték újratelepíteni, de lakossága nem maradt helyben. 1722-ben is csak ideiglenesen szállták meg.

26

1754-1756 között Boconádról települtek be jobbágyok, de Pesty Frigyes szerint a község bélyegzője „Nagy Iványi pecséta 1753" felirattal már egy évvel korábban készen volt.

27 Az első betelepülőket mások is követték az egri káptalan birtokairól. De innen is költöztek el családok, közülük 1767-ben többen az elűzött tiszaörsi reformátusok helyére.

28 Népességére vonatkozó adatok:

29 s Év 1548 1552 1554 1564 1571 44 család 19 porta 6 porta 6 porta 30 család 1576 1712 1722 1754 1770 20 jobbágy lakott puszta 18 család 11 család 55 család 1771 55 család 5? Év 1786 1828 1837 1851 1869 592 1849 1990 1990 1901 1880 1890 1900 1910 1920 1853 2090 2162 2159 2278 1930 1941 1949 1960 2359 2277 2353 2258 A lakosság száma a századforduló óta alig emelkedett, inkább stagnált. A megyei alispáni jelentésből tudjuk, hogy 1910 körül a falu népe téli időben otthon munkát nem talált, egyesek elköltöztek, mások a debreceni, hajdúszoboszlói, karcagi határokban kishaszonbérlettel kísérleteztek. A külterületi lakosság száma 1910-ben 94, 1930ban 82, 1949-ben 141, 1960-ban 49 fő volt. A község területe nem változott. Mérgespuszta tartozott a településhez.

30