Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Nagyiván 1. Tiszafüred, Tiszaörs, Kunmadaras és a Hortobágy által határolt település, amely a Tisza jobb partján fekszik, de távol a Tiszától. Ennek árjai, illetve a Hortobágy időszakosan megtelő erei az egész határt vízzel borították a XVIII. században. A község belterületének talaja réti szolonyec, az egész határ mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjom, keskeny déli sávban pedig sztyeppesedő réti szolonyec. Az egész határ elszikesedett, ezért talaja igen gyenge minőségű, a legterméketlenebb kategóriába esik 0-10%-os értékkel.

1 Népessége 2258, ebből 1960-ban külterületen él 49 fő, népsűrűsége 52,3, határterülete 7496 kh. Lakóépületek száma 534, lakások száma 543.2 2. 1347: Iwan,

3 1480: Nagh Iwan,

4 1485: Nagh Iwan,

5 1492: Nagh Iwan,

6 1548: Naghvwan; Naghy ywan,

7

1552: Nagy Ivan, 1554: Nagh Ivan, 1564: Nagy Iwan,

8 1571: Nagy Iván,

9 1753: Nagy Ivanyi,

10 1756: Nagy Ivány,

11 1786: Nagy Ivány,

12

1799: Ivány; Nagy Ivánv,

13 1828: Ivány (Nagy),

14 1837: Nagy Ivány,

15 1851: Ivány (Nagy-); Nagy Ivány,

16

1860: Nagy Ivány,

17

1864: Nagy Ivány,

18 1895: Nagy-Iván,

19 1910: Nagyiván.

20 Mai köznyelvi ejtése: Nagyivány. Kettős összetételű földrajzi név: a) Nagy-: igen korán megjelenik már a név előtt, mint megkülönböztető funkciójú jelző, s következetesen fenn is marad a későbbiekben, b) -iván(y): Puszta személynévből keletkezett földrajzi név. A falu egykori birtokosáról kaphatta nevét. Két azonos eredetű név találkozik ebben újra: „1. A régi magyar Ivános rövidülése, ez a Jovános (ma: János) alakváltozata. 2. Az orosz Ivan késői átvétele. Mindkét esetben végső soron a János névvel egy eredetű."

21 Az-ny-végződés megfigyelhetően 1756-ban az új lakosság ejtésében tűnik fel először, jól mutatva a palóc nyelvjárás sajátosságait, a betelepülők származását. 3. Már az őskorban lakott hely volt, ezt igazolják a vizek melletti hátas helyeken felbukkant leletek. Szisztematikus ásatások azonban sem a községben, sem a határában nem folytak.

22 Utcás, szabályos, mérnökileg tervezett település. Határában csak az uradalmi központok majorsági épületei álltak, paraszttanyák nem. A legelőterületen pásztorszállások voltak. Házaik lopott tornácúak, egyes és ikeroszloppal. Társadalmában a szegény rétegek voltak túlsúlyban, és a módosabbak is bérmunkát vállaltak, hogy meg-