Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

SZANDASZŐLŐS 187 Az 1830-as évektől vannak adataink Szandapuszta állattenyésztéséről. Ezek szerint nagyarányú vágómarhatartással foglalkoztak a szolnoki bérlők.

77 A szandai rét később is jelentős szarvasmarha-legeltetést tett lehetővé. A kisbirtokokon a múlt század végén a filoxéra pusztítása a növénytermesztés szerkezetét erősen átalakította. A szőlők jórészt kipusztultak. Helyükön gyümölcstermesztés és zöldségkertészet terjedt el, mely Szandapuszta gazdálkodásának új jelleget adott.

78 A birtokviszonyokhoz hasonlóan a település mezőgazdasági kultúrájában is két, területileg élesen elkülönülő zóna jött létre. A Wodianer-, illetve Nemes-uradalomban a szántóföldi gazdálkodás és az állattenyésztés volt a meghatározó.

79 A múlt század közepén Fényes Elek is Szandapuszta jelentős búza és kukorica termesztéséről adott hírt.

80 A település kisbirtokosok által lakott központi részén elsősorban belterjes földművelés folyt, mely a szolnoki piacot látta el gyümölccsel és zöldségfélével. Ha nem is belterjesség, de intenzívebb gazdálkodás jellemezte a szandai uradalmat is. 1848-ban a Wodianer-birtokon már cukorrépa-termesztés folyt. Wodianer Sámuel a szolnoki bérlőket is felszólította, hogy vessenek cukorrépát.

81 Wodianer Albert birtokának fontosabb adatai 1895-ben:

82 Összterület Szántó Kert Rét Szőlő Legelő Erdő ^^ 5739 kh 3001 kh 10 kh 1171 kh 1 kh 1169 kh 75 kh 312 kh A szandai uradalom már 1895-ben is viszonylag jól gépesített. 5 lokomobil, 2 járgány, 4 cséplőszekrény és 13 vetőgép van a birtokon.

83 Nemes Albert birtokának fontosabb adatai 1935-ben:

84 Összterület Szántó Kert Rét Szőlő Legelő Erdő Föld

adóalá nem esiK 4102 kh 2134 kh 10 kh 1042 kh 2kh 351 kh 151 kh 412 kh A szolnoki Tisza-híd vámja gátolta Szandapuszta gyümölcsöseinek, szőlőinek és konyhakertészetének fejlődését.

85 A Wodianer-uradalom terményei már 1881-ben vámmentességet kaptak, a kisbirtokosok azonban hiába követelték a hídvám megszüntetését. Eltörlésére csak 1936-ban került sor.

86 Tenyőszigeten az intenzívebb gazdálkodás nem nyert teret. A kisbirtokosok szinte kizárólag kalászosok termesztésével és állattartással foglalkoztak.

87 A kollektivizálás végrehajtása után Szandaszőlős mezőgazdaságában a belterjesség további fokozódása figyelhető meg. A Vörösmező Tsz exportra termelő kertészetet, korszerű, nagyüzemi tehenészetet hozott létre.

88 8. A település gazdasági életében az ipar szerepe nem volt jelentős. Gyára, nagyobb üzeme nincs. Mivel a szolnoki elöljáróság a XIX. század első felében megtiltotta, hogy a szandai bérelt földeket a jobbágy telekkel nem rendelkező iparosok használják, az iparoscsaládok nem települhettek ki a pusztára. A helyi kisipar fejletlenségére jellemző, hogy még 1939-ben is csak 1 cipész és 1 kovács rendelkezett működési engedéllyel Szandapusztán.

89 Az iparban foglalkoztatottak száma a Szolnokra bejáró gyári munkások révén mégis magas, 1930-ban 113 fő.

90 Tenyőszigeten ebben az időben csupán 16 iparban foglalkoztatottat tartottak nyilván.

91 Szandapusztán 1949-ben 1 pék, 3 kovács, 1 csizmadia, 1 bognár, továbbá 200 gyári munkás és vasutas lakott.

92 A község magánkisiparosainak száma 1955-ben már 15, köztük 2 cipész, 1 fodrász, 1 kerékgyártó, 1 kovács és 2 kőműves volt.

93 1960-ban az iparban és az építőiparban 395 szandaszőlősi lakost alkalmaztak.

94