Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
188 SZANDASZŐLŐS Viszonylag jelentős a község háziipara. A két világháború közt a parasztság jövedelmét seprűkötéssel, szakajtó készítéssel és kosárfonással egészítette ki. 95 Termékeik többnyire Szolnokon találtak vevőre. Mezőgazdasági feldolgozó ipar nem alakult ki. Az 1830-as években ugyan 18 vízimalom működött Szandapusztán, 96 de ezek a Tisza szabályozását és a szolnoki gőzmalmok felépítését követően megszűntek. Az I. világháború után a Nemes-féle uradalom tartott fenn egy húsz lóerős darálómalmot, mely később a Vörösmező Tsz tulajdonába került. 97 Az uradalomban működött egy szeszgyár is, mely 1944 őszén a háborús események következtében rombadőlt. 98 Szandaszőlősön 1959-ben jó minőségű, mindössze 7% CÜ2-ot tartalmazó földgázt találtak. 99 A feltárások során 15 kutat fúrtak, közülük 10 volt gáztermelő. 100 A kitermelés 1962-ben kezdődött meg. A szandaszőlősi gáz nemcsak Szolnok, hanem Budapest ellátásában is jelentős szerepet játszott. 101 A Budáról Debrecen és Erdély felé vezető útvonal egészen a XX. század elejéig Szandapusztán haladt keresztül. Az élénk forgalmú országút mellett a Keglevich grófok már a XVIII. században vendégfogadót létesítettek. Ugyancsak fogadót épített a pusztán Szolnok város is. 102 A szolnok-makói útvonal mentén fekvő szandai csárdát Palugyay Imre is említi. 103 1890-ben sóhivatal is létesült a településen. 104 A helyi igényeket szolgáló kereskedelem és vendéglátóipar azonban csak jóval később alakult ki. 1929-ben még csupán egy vegyeskereskedés működött Szandapusztán. 105 Tenyőszigeten ekkor még nincs semmilyen üzlet. 106 1950-től a szandaszőlősi kereskedelmi és vendéglátóipari egységeket a Szolnok és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet fogta össze. 1955-ben 1 tejátvevő csarnok, 2 italbolt és 1 vegyesbolt volt a községben. 107 Az üzlethálózat az 1950-es évek végén kibővült. 1962-ben az FMSZ már 3 vegyesboltot, 2 élelmiszerboltot, 1 háztartási boltot, 1 cukrászdát, 1 szikvízüzemet, 3 italboltot és 1 TÜZÉP-telepet tartott fenn. Ezek közül 1 vegyes- és 1 italbolt Tenyőszigeten működött. 108 1962-ben ruházati bolt is nyílt Szandaszőlősön. 109 9. Szandaszőlős egyházszervezetileg a váci egyházmegyéhez tartozik. Temploma 1912-ben épült. Istentiszteletet azonban a helyi lakosság számára a kápolnaszerűen megépített Wodianer-kriptában már a múlt század végén is tartottak. 110 Az új templomban a szolnoki ferencesek havonta egyszer, az 1920-as évek végén pedig már minden vasárnap miséztek. 111 Az iskolai oktatás Szandapusztán a szolnoki bérlők letelepedése után kezdődött meg. A szolnoki képviselőtestület 1879-ben felszólította a szandai uradalom tulajdonosát, hogy építsen a pusztán iskolát. 112 Mivel az iskolaépítésre mégsem került sor, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1890ben a várost kötelezte az iskola létrehozására. 113 Az egytantermes elemi népiskola 1891-ben felépült, és falai közt egy évvel később már sikeres záróvizsgát tehettek tanulói. Az első szandapusztai tanító Gombkötő N. János volt. 114 1914-ben az iskolát kéttantermesre bővítették. Ekkor már két tanítót alkalmaztak. 115 Az 1920-as évek végén Újszandán is épült egy egytantermes, egytanerős népiskola. Tenyőszigeten kezdetben az oktatás Tóth József helyi kisbirtokos házában folyt, majd 1927-ben itt is egytanerős, egytantermes iskolát építettek. 116 1943-ban a szandapusztai központi iskolát egy toldaléképülettel bővítették, melyben egy újabb tanterem kapott helyet. így háromtantermessé vált az iskola. 117 1944 őszén a központi iskolaépület súlyos károkat szenvedett. Két tanterem romossá vált. Valamennyi bútor, pad és oktatási eszköz megsemmisült. 118 A községgé alakulás után Szandaszőlősön három általános iskola működött: a körzeti központi iskola, az újszandai és a tenyőszigeti iskola. Átmenetileg Ószandán is folyt oktatás egy tanteremben, de ezt az iskolát 1951-ben felszámolták. 119 1959-ben a központi körzeti iskola új, négytantermes épületet, 1962-ben pedig politechnikai műhelyt kapott. 120
