Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

164 SZAJOL Lippich István tanyája nevű lelőhelyen bronz tokos balta került elő. Szarmata gyöngysort és fibulát találtak a Szajol-kisvasút lelőhelyen és pontos lelőhelymegnevezés nélkül 1908-ban 5 db római kori pénzt. A IX-X., illetve a XII-XIV. századból származó edénytöredék került be a Damjanich Múzeum gyűjteményébe a Szajol-Pusztaszuri közúti vasúti őrház környékéről, s ugyancsak XII-XIV. századi edénytöredékeket találtak a Szajol-Tinóka ér vasúti felüljáró nevű lelőhelyen. Szajol-Szelesi tanyáról XVXVI. századi gyűrű ismeretes.

26 Árvízmentes szinten települt halmazfalu, kevés tanyával. E hajdani kisnemesi faluban erősen él a „nemesi öntudat". Társadalmában külön réteget képeznek a vasutasok, akik a falu Újszajol nevű részén a vasútállomás közelében laknak és kétlaki életet élnek. Földművelésében a szemtermelés van túlsúlyban. Anyagi kultúrájának kiemelkedő ága volt a paraszti és a hivatásos halászat, a vessző- és gyékényfonás. A nők viseletében a kendő alatt hordott necc főkötő volt jellegzetes. Szokásaik közül említést érdemel a Szentiván-napi tűzugrás, új házasok kikolompolása, disznótori alakoskodás, búcsú. Hitvilágukban a lélekhit és cserélt gyerekkel kapcsolatos hiedelmek elevenen éltek. Tasi Tóniné, Piszke Ignác Jóska ismert gyógyító emberek voltak.

27 4. Szajol neve először nemesek kapcsán fordul elő okleveleinkben 1261-ben. IV. Béla az egri püspököt erősíti meg a tiszapüspöki birtokokban,.s Szajolt szomszédos határközségként említi.

28 A név feltehetőleg török eredetű, s jelentése egybecseng későbbi jogi állapotával. Szajol a szolnoki várispánsághoz tartozott.

29 Nemesi volta nehézséget jelent későbbi történetének tisztázásában: nem készültek róla összeírások, mivel lakói nemesek lévén adómentesek voltak. 1571-ben a török összeírás 19 férfit említ itt.

30 Szolnok és Szentmiklós török megszállása a falut nem pusztította el. Olyan kritikus időben is, mint a tizenötéves háború, lakott hely (1601).

31 1640-ben, 1641-ben az egri káptalan és az egri nagyprépost foglalkozik a szajoliak ügyével. Pesty Frigyes adatai szerint „Tisza Szajol Nemes Curialis község, 1667-ik évben a' nemes Bórhij György Családtól mint nemesi birtokok őrök áron vették meg, és megtelepítek."

32 1668-1774 között határviták őrzik a község létének bizonyságát.

33 1669-ben pedig nemesi községgé is alakulnak.

34 1691 és 1696 között a felszabadító harcok hadi eseményei futásra kényszerítik a lakosságot, de a Szolnokra menekültek közül sokan visszatérnek (pl. a Balogh, Fejér, Hegedűs, Kiss, Török családok), így lakott helynek kell tartanunk.

35 Bár pusztaként írják össze Szajolt 1696-ban, Benedek Gyula a források alapján mégis lakottságára következtet, sőt lakottnak tartja még 1693-ban is.

36 A Rákóczi-szabadságharc szintén csak részben futamította meg a lakosságot a kritikus rác betörések idején, mert a családnevek egy része visszavezethető - az említett források alapján - a XVII. század utolsó harmadáig.

37 Szajol mint nemesi közösség meglehetősen mereven elzárta az utat a nagyobb számú idegen letelepedők előtt. Népességére vonatkozó adatok:

38 a) Év 1571 1721 1731 1749 19 férfi 4 nemes család 4 nemes család 14 nemes család 2 szabados 4 szabados család család 5 zsellér család b) Év 1786 1828 1869 1880 1890 1900 457 766 989 1035 1241 1371