Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
SZAJOL 165 Év 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1609 2420 2809 2955 3064 3614 Szajol külterületi lakosságának száma 1910-ben 161 fő, 1949-ben 1742 fő, 1960-ban 338 fő volt. 39 A település napjainkban éri el népessége maximumát! 5. Első két említése (1261,1339) már a szajoli nemeseket számon tartja: „nobiles de Zayll". Az 1332/37. évi pápai tizedjegyzék szerint Zayl a kemeji főesperesség egyik plébániája volt. 40 Birtokosai 1339-től a Szajoli, Simonfi, Kompolti (?), Országh családok voltak. Később birtokosai sűrűn változnak. 1430-ban földesura a Vértessy család, akik közül László 1439-ben a megye alispánja volt. 1463-ban Vértessy László elzálogosítja szajoli birtokát egyéb Külső-Szolnokban és Pest megyében fekvő birtokkal együtt. 41 1490-ben a mikebudai Simonffy család birtokjogáról tudunk, aki a község részbirtokosa itt és Tiszapüspökiben. 42 1511-ben Sápi László birtokos Szajolt és más helységeket Vas László és örököseinek engedi át. 43 1514-ben a budai káptalan előtt nagykötönyi Szabó Benedek özvegye, mikebudai Simonffy Piroska Szajolt több más hellyel együtt néhai Ványai Miklós két fiának, Bernátnak és Mihálynak eladja. 44 1539ben Ványai Domokos tiltakozik Külső-Szolnok megyénél az ellen, hogy zálogba vett püspöki, szajoli és istvánházi birtokait nemes Peterdi vagy Jakabházi András kiváltsa. 45 Az eddigiekből úgy tűnik, hogy a birtokok lényegében fiú- vagy leányágon ugyanazon birtokos családok körében öröklődtek, kerültek újabb kézre, s családi kapcsolatok tették lehetővé új családok megjelenését. 1570 és 1573 között a tiszapüspöki birtokper során a szajoli nemesek is tanúskodnak: Pap Ferenc, Sáry Albert, Sáry János, Sáry András, Sáry György, Simon Ferenc, Mikes Demeter. 46 Ekkor Szajol a szolnoki szandzsák népes faluja. 47 1564-ben Békési Gáspár szajoli birtokrészét Tassy Pál egri várkatonának adta át, s mivel Tassy fiú utód nélkül halt el, szajoli birtokrésze a koronára szállott. így nyerte ezt a birtokrészt Tiszapüspöki egyik adományosa, Fejér Mihály szendrői vitéz a királytól, midőn 1601-ben feleségül vette Békés Annát. 1602-ben a többi szajoli birtokos, Balogh Gergely és neje, Etele Anna, Békés Tamás és mások tiltakoztak a Szajol határában fekvő ún. Soldos résznek és Etele résznek eladományozása ellen. Ez egyben bizonyítéka annak is, hogy a tizenötéves háború idején a község megmaradt. 48 A szajoli Fejér család egyik tagja, Fejér Mihály 1601-ben, egy másik Fejér Mihály pedig 1669-ben nyert adománylevelet egyes szajoli birtokrészekre Trombitás Mátyással, Török Andrással és Hegedűs Demeterrel együtt. Birtokba iktatásukra 1670 márciusában Füleken került sor, mert a beiktatásra hivatalból kirendelt személyek „Szajol község helyszínére, a törökök fenyegetése és zsarnoksága miatt megjelenni nem mertek". 49 A borfői Bory család volt a település másik adomány birtokosa. Ezt a birtokrészt 1667-ben eladták Hegedűs Demeternek és társainak, akik 1669-ben megszerezték a már említett nádori adománylevelet. 50 Ugyanekkor a szajoliak engedélyt kaptak arra is, hogy „falujokra nézve is magokat falujul meg nemesíthessék," 51 azaz nemesi közösségé alakulhassanak. Soós Imre szerint azonban ez egy már meglévő állapot szentesítése volt. 1671-ben a szajoliak a tiszapüspökiekkel keverednek perbe marhák elhajtása miatt. 52 Szajol a török hódoltság korában is megmaradt katolikus hiten. A váci egyházmegyéhez tartozott. 1640-ben önálló plébániája volt. 53 1641-ben az egri nagyprépost védi meg a nádornál a hatalmaskodók ellen a szajoli nemeseket. 54 A hadi események azonban nem kerülik el Szajolt sem, 1672-ben, s 1685-ben kuruc csapatok állomásoznak itt. 55 A lakosság futásra kényszerül a tatár betörés idején (1691, 1697). A lakosok egy része Szolnokra menekül. 56 1699-ben már ismét lakott település. 1703-ban a nagy-
