Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

PUSZTAMONOSTOR 123 reform során az OFB 110 igénylő között 134 khTöldet osztott ki, míg 62 fő együttesen 10 kh házhelyjuttatásban részesült.

73 A reform az egyenlőtlen földbirtokmegoszláson nem javított lényegesebben, s a parasztok jelentős része továbbra is képtelen volt saját földjén a megélhetéshez szükséges értékeket megtermelni. A földhöz jutás reményében mintegy 25 család 1941-ben a második bécsi döntés eredményeként visszacsatolt Észak-Erdélybe szándékozott áttelepülni, az akciót azonban a hatóságok végül leállították.

74 A birtokszerkezet gyökeresen csak az 1945-ös földreform eredményeként alakult át. Az első termelőszövetkezete még 1949. december 21-én létrejött. 11 főnyi tagsága az alakuláskor 66 kh földdel rendelkezett.

75 Ezt követően a mezőgazdaság szocialista átszervezése alakította át véglegesen a társadalom szerkezetét:

76 Év termelőszövetkezet terület (kh) tagok száma 1952 December 21 1953 December 21. 1955 December 21. 1957 Búzakalász 1961 Búzakalász 376 383 489 512 1898 nincs adat 24 103 30 253 A December 21. Termelőszövetkezet az 1953-as évet igen nagy veszteséggel zárta. Az állatállomány jelentős része elhullott, s a meglévő pénzalap egy részét elsikkasztották.

77 Ezt követően a szövetkezetesítés 1955-ben érte el a legnagyobb eredményeket. Ekkor a December 21. Termelőszövetkezeten kívül még négy első osztályú termelőszövetkezeti csoport is működött, név szerint a Május 1., a Szabadság, a Béke és a Kossuth csoportok.

78 7. A XVII. században az ideiglenesen lakott pusztán főleg állattartás folyt. Területét 1728-ban Jászfényszaru lakosai bérelték.

79 A puszta fokozatos benépesülésével párhuzamosan az állattartás mellett a földművelés is egyre jelentősebbé vált. Ezt egyebek között az is elősegítette, hogy a közeli Zagyva folyó árvizei itt általában nem pusztítottak, noha Monostor határában is voltak morotvák s vízjárta területek.

80 1865-ben a Thassy család tagjai megszüntették a föld közös birtoklását, s különválasztották a belső és külső birtokrészeiket a Pethő-ág birtokaitól. Elhatározták, hogy a „telkek körül 100 öl közönséges haszonra való part hagyasson, árok válassza el a szántóktól, ... legyenek kenderföldek, ... építtessék korcsma és mészárszék". Ugyanakkor az erdőket és a szántóföldeket is három részre osztották a két Thasy és a Pethő-ág családjai között Bedekovich mérnök mérései alapján.

81 A II. József-féle kataszteri felmérés adatai szerint Monostoron 1787 és 1789 között 2615 kh szántó, 926 kh rét, 31 kh kert, 57 kh legelő és 418 kh erdő volt. A három év átlagát tekintve az évi termés - az összes termeivényt a négy fő gabonanövényre átszámítva - 9165 pozsonyi mérő búzát, 4303 pozsonyi mérő rozsot, 654 pozsonyi mérő árpát és 2090 pozsonyi mérő zabot tett ki. Szőlő nem volt, s rétről és a legelőről pedig összesen 12018 mázsa édes szénát takarítottak be átlagosan.

83 Mivel úrbériség nem volt, a szántó és a termeivény 31 nemes birtokos között oszlott meg.

83 A Jászság településeinek lakosai ekkoriban is rendszeresen béreltek itt földeket. 1808-ban a helyi nemesek kifogásolták, hogy a bérlők szolgái és árendásai közel 2000 birkát tartottak Monostoron.

84 1852 és 1966 között a mezőgazdaság szerkezetének változását a földterület művelési ágankénti megoszlása szemlélteti:

85