Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

124 PUSZTAMONOSTOR 1852 1879 1895 1935 1962 1966 kh kh kh kh kh kh Szántó 2949 3172 3264 3249 3400 3149 Rét, kert 594 405 418 285 136 166 Szőlő 126 19 16 82 6 106 Erdő 104 3 1 116 224 Legelő 367 522 427 394 394 397 Egyéb 196 27 147 181 227 254 Összesen 4336 4145 4275 4192 4279 4296 1962-ig a szántóterületek fokozatos növekedése figyelhető meg, s ezzel párhuzamosan a rétek, legelők és erdők csökkenése. A filoxéravész következtében 1895-ig a meglévő szőlők öthatoda kipusztult, ezt követően újratelepítésük fokozatosan történt. Az állatállomány megoszlásáról ugyancsak 1852-től kezdődően állnak rendelkezésre adatok:

86 1852 1895 1911 1935 1942 1962 1966 db db db db db db db Szarvasmarha 188 596 599 436 670 315 453 Ló 111 416 456 769 736 234 189 Juh 350 403 31 456 525 362 702 Sertés 841 1093 1208 1402 1433 820 Különösen súlyos pusztítást okozott az állatállományban a második világháború. Az 1944. január l-jén összeírt 1086 db szarvasmarhára, 495 db sertésre, 1040 db kecskére és juhra, valamint 570 db lóra és 207 ökörre menő állatállománynak december közepére a 98%-a elpusztult.

87 8. Ipara hosszú ideig nem volt. Az 1774/1776. évi összeírás 1, az 1804/1805. évi pedig 2 molnárját említi.

88 Az 1828, évi országos összeírás szerint összesen 9 mesterember élt Monostoron.

89 A községgé szerveződést követően az iparosréteg számszerűen gyarapodott ugyan, de továbbra is csak a helyi igények kielégítésére vállalkozhatott. Ugyanakkor kedvezőtlenül hatott az is, hogy a környező települések jóval fejlettebb iparral rendelkeztek. Az iparosok számának alakulása:

90 Év 1852 1879 1925 1945 1950 1960 Kerékgyártó 1 1 2 2 2 Kovács 2 2 3 3 3 Szabó 2 2 2 Borbély, fodrász 1 1 1 1 Cipész 1 1 8 6 5 Mészáros, hentes 1 1 1 2 Kőműves 2 2 4 Asztalos 1 2 1 Pék 1 2 Malomtulajdonos 1 Összesen 5 5 16 19 22 6