Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

PUSZTAMONOSTOR 121 november 4-i választásokon az NPP 39, a PDP 8, az MKP 133, az FKgP 615, az MSZDP pedig 220 szavazatot kapott.

54 1945. május 25-ig 160 igénylő kapott földet, s felosztásra került Balázsovich László 525 kh-as, Vaczek Béla 90 kh-as, Toepler Ottóné 81 kh-as, Pethes Antal 170 kh-as, gróf Waldeck Frigyesné 60 kh-as, valamint Oláh István 135 kh-as birtoka.

55 Már 1946. május 19-én 120 tag részvételével megalakult a helyi földművesszövetkezet.

56 1948. március 31-ig 234 fő között összesen 1204 kh földet osztottak ki, míg 3 család igényét áttelepítés révén elégítették ki. Házhelyjuttatásban 476-an részesültek.

57

1949. december 21-én alakult meg a „December 21." Tsz, 11 taggal és 66 kh földdel.

58 1950. október 26-án Pusztamonostoron is megalakult a községi tanács. Első elnöke Kecskés Istvánné lett. A tanácsnak 51 tagja és 26 póttagja volt, míg a tanácsi apparátus - működésének első éveiben - 6 főből állt.

59 Az 1956-os eseményeket követően a December 21. Termelőszövetkezet Búzakalász néven szerveződött újjá. A mezőgazdaság szocialista átszervezése Pusztamonostoron 1960-ban fejeződött be, amikor a Búzakalász és az előző évben alakult Szabadföld termelőszövetkezetek egyesültek.

60 6. Bizonyos, hogy a XVII. századtól kuriális nemesi pusztának minősült, s a helyi társadalom is ennek megfelelően tagozódott. A nemesek mellett a kuriális zsellérek és cselédek rétege volt még számottevő, s rajtuk kívül esetenként pásztorokról történik még említés. A földek egésze a nemesi birtokosok tulajdonában volt, úrbéri ingatlana nem alakult ki. 1699-ben Rácz István monostori és fügedi birtokainak jövedelme 164 forint volt, ami után 18 forint 4 dénár nemesi taksát fizetett.

61 1756-ban Monostoron 16 nemest és 26 majorsági zsellért írtak össze.

62 1766-ban a nemesi puszta belső életét szabályozták a helyi nemesek egyik gyűlésükön. Elhatározták, hogy mindenkor a „legidősebb attyafi famíliánk Directora", az elkövetkezendőkben minden esztendőben Hadnagyot választanak a zsellérek és cselédek „feslettségtül, korhelységtül, káromkodástul" való megtartóztatására, hogy két csőszt fognak tartani, s végül hogy az „arató és nyomtató résznek mennyiségét köz megegyezésbül mindenkor" meghatározzák.

63 A

II. József-féle népszámlálás szerint a település társadalma 1786-ban az alábbi módon tagozódott:

64 Pap Nemes 69 Tisztviselő Polgár Polgár és paraszt örököse Paraszt Zsellér 85 Egyéb 24 1-17 éves sarj 89 Egvütt 267 Nők 282 Jogi népesség 549 A kuriális puszta XVIII. század végi társadalmára jellemző, hogy a nemes birtokosok számához képest meglehetősen alacsony az egyéb, nem nemesi jogállású népesség aránya. A település jogállásával magyarázható, hogy a tisztviselők teljesen hiányoztak a felvétel idején. Az 1828. évi országos összeírás során a nemesek mellett 7 házas és 43 hazátlan zsellér, valamint 2 szolga és néhány mesterember élt Monostoron.

65 Még a XVIII. század végétől szokásba jött a monostori földek bérbeadása a jászsági nemeseknek, parasztoknak. A helybeli nemesek cselédei és zsellérei legfeljebb állatokat tarthattak a puszta legelőin. Gyakoriak lettek a lopások, a hadnagy pe-