Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
ABÁDSZALÓK 79 1824-ben Abádnak 1229 református, 165 római katolikus és 6 görögkeleti vallású lakosa volt, ugyanekkor Szalókon 1122 római katolikus, 730 református lakott. Az idetartozó Tomaj pusztát 58 római katolikus és 24 református lakta. 48 5. Abád: Anonymus említi először a települést, mint fontos tiszai révhelyet, s Thonuzoba (Thonuz-Aba) besenyő vezér birtokát. Ebből a nemzetségből származik később Aba Sámuel is. 49 1251-ben szintén mint révhely szerepel. 50 1271-ben az egri püspökség birtoka, illetve részbirtoka fekszik itt, az oklevél az abádi út és rév használatáról intézkedik. 51 1395-ben per folyik az abádi rév megtartásáért, ugyanis Poroszló birtokosa tiltakozik az ellen, hogy Poroszló révje helyett az abádi révet használják. Hivatkoznak a perben IV. Béla 125l-es adománylevelére, mely szerint Abádon mindig rév volt. I. Lajos 1349-es oklevele ugyanezt igazolja. De Poroszló birtokosa bemutat egy 1347-es, szintén I. Lajostól származó oklevelet, mely szerint Poroszló és Várkony között senki nem állíthat révet. A per az abádi rév megszüntetésével zárult. 52 Az átkelőhelye tette Abádot Szalóknál jelentősebb településsé. Anonymus Thonuzobától származtatja a Tomaj nemzetséget (Abád mellett van Tomajmonostora nevű település), s e nemzetség leszármazottjai az Abádiak, a Losoncziak és a LosoncziBánffy-ak. 53 1251-ben az abádi révjövedelmét a Tomaj nemzetségből származó Dénes nádor szedte. Ők a tatárjárástól kezdve birtokolták ezt a jövedelmet. 54 1290-ben Abádot IV. László a Semlyén családnak adományozza, de magva szakadván a családnak, nem tudta a birtokot elfoglalni. 55 így a birtok egy része megmarad az Abádi és Losonczi családok tulajdonában. A rév birtokjogában azonban Garai Miklós nádor ítéletlevele alapján a Pásztói család 1402-ben részt nyert. 56 Annak ellenére, hogy 1395-ben mint révhelyet megszüntették, de éppen a Pásztói családnak -akik felperesek voltak -ez, a révjogban való részesedése mutatja, hogy gyakorlatilag megőrizte révhely jellegét. Ezt erősíti az a tény is, hogy 1438-ban a Közép-Tisza mellékén - Szolnokon kívül - itt van egyedül sókamarai hely. 57 1527-ben Losonczi Antaltól Abádot, Tomajt és Bánhalmát János király elveszi, mint Ferdinánd párti birtokostól és Kenderessy Mihálynak adja. 58 1548-ban Abád a Kishevesi kerülethez tartozik és az egri várnak fizeti adóját a török hódoltság idején. 59 1550-ben török támadástól tartva és Szolnokot biztosítva 10000 főnyi seregével Abád és Roff között táborozik Báthory Endre. 60 Szolnok eleste után (1552) a török közigazgatás szerint a szolnoki várhoz tartozik. 61 Természetesen János Zsigmond Erdélybe való visszaszorulása után a Losonczi család visszakapja Abád birtokjogát. 62 A török időkben, bár lakossága megfogyatkozik, végig lakott hely. A török kor végén ellentmondásos adataink vannak lakottságára vonatkozóan. 1671-től 1686-ig pusztaként említik a vármegyei jegyzőkönyvek, bár az adóösszeírók 1675-ben és 1686-ban néhány családot találnak itt. 63 1646-tól 1697-ig református lelkészek is működnek itt folyamatosan. 64 A török hódoltság idején 1580 körül tér át a lakosság református hitre. 1582-ben és 1589-ben a református lelkész nyugtázza a katolikus plébánost megillető dézsma nyolcadot. 65 Valószínű 1697-ben vált puszta hellyé és csak 1712-ben indult meg újranépesedése. 1697 és 1713 között lelkészi állása betöltetlen. A Rákóczi-szabadságharc idején pusztaként tartják számon. 66 1693-ban a Papp család kezén találjuk Abádot Saruddal és Tomajjal együtt. Ekkor még jövedelmező birtok. A Papp család egyik tagja, György telepíti újra a községet református lakosokkal. 1713-ban ő szerződtet lelkészt és 1715-ben ugyancsak ő vesz harangot a helyreállított templomba. A Neoaquistica Commissio előtt 1721-ben könnyen igazolják jussukat a faluhoz. 67 1728-ban azonban már a falu egyik fele Orczy Istváné, aki per útján szerzi meg a Papp családtól. A roffi Borbélyoknak is van itt már birtokrészük a XVIII. század közepén, a Forgáchok pedig, akik 1602-ben nyertek itt birtokrészt, 1670 körül majorgazdaságuk központjává teszik Abádot. 68 A XVIII. század közepén tehát négy nagyobb birtokos: a Papp, a roffi Borbély, az Orczy és a Forgách családok osztoznak a községben (s még néhány kisebb nemes, mint Magyary, Jármy) és birtokaik arányában részesülnek a rév jövedelméből is. 69 1765 körül a Forgách birtok - s még néhány kisebb részbirtok - az Orczy család tulajdonába megy át, és így a falu há-
