Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

80 ABÁDSZALÓK romnegyed részét ő birtokolja. 1789-ben az Orczy család mellett a Radics, a roffi Borbély, a Magyary és a Jármy családok a birtokosok.

70 1837-ben nagyobb földesúrként már csak az Orczyakat és a roffi Borbélyokat említik.

71 Hasonló a helyzet 1852-ben is.

72 A jobbágyfelszabadítás után az Abád területén létrehozott Orczy és Borbély uradalmak továbbra is megmaradtak, csupán annyi változás történt, hogy az Orczy család uradalmának intézőségét a pusztákra tette a községből. Kastélyát községháza céljára engedte át.

73 Szalók: a község neve 1271-től sűrűn fordul elő az oklevelekben.

74 Birtokosai a Szalóki-nemből származó Szalókiak és az Aba-nemből való Losonczyak voltak 1403-ig.

75 Ekkor a hűtlen Szalóki László és István birtokait Zsigmond király Guthi Pálnak és Istvánnak adja. 1405-ben és 1408-ban a Szalókiak és Guthiak pereskednek a községért, de a király meghagyja birtokukban a Guthiakat.

76 A Guthi-Országh család kihalta után a XVI. század elejétől több kisebb nemes birtoka. Ferdinánd 1549-ben Bebek Ferencnek adományozza a falu egy részét.

77

1602-ben a Forgách.család szerez itt nagyobb birtokrészt Abáddal együtt. A Forgách családtól az Orczyak 1765-ben veszik át a birtokrészt, s mellettük a község egynegyedén több kisebb nemes osztozik.

78 Lényegében ez marad a helyzet a XIX. század második feléig a tulajdonosok tekintetében.

79 A török alatt Szalók a szolnoki várhoz tartozik, s ide fizeti török adóját, magyar részről (a Kishevesi Kerület része) pedig az egri várnak.

80 Szalók 1697-ig folyamatosan lakott hely. Ekkor azonban elpusztulhatott, mert 1703-ban nem említik faluként. 1717-től tudunk arról, hogy az elpusztulás után megindult a községi élet.

81 1718-ban református papja van. Teljesen néptelen sohasem lehetett. A fennmaradt adatok szerint itt- midőn pusztaként írták össze - szökött jobbágyok éltek.

82 Nyilvánvalóan a községi élet kezdetét jelenti 1717-1718, illetve a nagyobb arányú betelepítést. A községet a telepítés során református jobbágyok szállták meg.

83 Abádszalók: 1849-ben, az önkényuralom időszakában Abádot és Szalókot egyesítik. A két község ugyanis a XIX. század folyamán már majdnem összeépült. A községi elöljáróság székhelye Szalókon van, Abádszalók pedig közigazgatásilag a tiszafüredi szolgabírósághoz tartozott. Heves-Külső-Szolnok megyében ugyanis három közigazgatási kormánykerületet hoztak akkor létre, s egyiknek központja, melyhez Abádszalók is tartozott, Szolnok volt. Ez az állapot 1859-ig állt fenn.

84

1859 után Abádszalók ismét Abádra és Szalókra válik szét. A kiegyezés után alakul ki a község végleges helye Heves-Külső-Szolnok megyén belül, a Felső Tiszai járás része, melynek székhelye Kenderes.

85 1869-ben járásbíróságot hoznak létre Szalókon, mely azonban csak 1872-ben kezdi meg működését. Mindkét községrész 1876-ban nagyközségi rangot kap.

86 1887-ben megépül a Kisújszállás-Kisterenye közötti Mátra-vasút, mely Szalók-Taskony és Szalók-Kisgyócs megállóhelyekkel az országos forgalomba is bekapcsolódik.

87

1893-ban a Felső-Tiszái járás székhelye Kunhegyes lesz és 1896-ban egyesül a két község Abádszalók néven.

88 Abádszalók kezdettől fogva részese a radikálisabb földmunkás mozgalmaknak. 1897-ben kapcsolatot találnak a Várkonyi-féle földmunkás mozgalommal. Többen járatják a „Földművelő" című lapot. 1897 februárjában megalakul a Földműves Olvasókör, amelyet egy évi működés után feloszlatnak. 1898-ban másik Földműves Olvasókör jön létre, s az előzőt is engedélyezik.

89 Abádszalókon a századfordulón az Orcyak korszerűsítik a régóta meglévő fűrésztelepüket, a malmot és a fűrészüzemet gőzerőre állítják át. A Tiszán leúsztatott fát fűrészelték fel itt deszkának.

90 Az üzem sok munkást foglalkoztatott. A földmunkások mellett ezek is bekapcsolódtak a munkásmozgalomba, az itt élő nagyobb számú kisiparossággal együtt. 1905-től a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége létrehozza abádszalóki csoportját, s ezek nemcsak helyben, hanem a környéken is terjesztői voltak a szocialista eszméknek. A főjegyzői jelentés szerint nekik köszönhető az, hogy a községi választásokon a szegényparasztok és földmunkások képviselői győztek a környező községekben.

91 1919. április 11-én 11 tagú munkástanács alakul, melynek elnöke Vince József kubikos lett. Ugyanekkor megalakul a direktórium is 5 földmunkás és napszámos, 3 szegényparaszt és 4 iparos megválasztásával. Április elején 8 tagú vörösőrség alakult, amely később bővült.

92 A Tanácsköztársaság ideje alatt a munkásokkal kíméletlenül és