Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

8 BEVEZETŐ jellegű munkáknak azt a hibáját, hogy egy-egy fontos, vagy bőven dokumentált korszakról vagy eseményről, személyről aránytalanul hosszan írnak, míg más területek feltáratlanul maradnak, rajzuk elnagyolt. A tíz pontba foglalt községtörténet megkövetelte, hogy a lehetőségekhez képest mindig visszanyúlva az első említésig, megkíséreljünk összefüggő adatsort összegyűjteni. 2. A negyedik, hatodik, hetedik és nyolcadik pontok gerincét táblázatok alkotják, amelyekbe olyan forrásokat vontunk be, amelyek lehetővé teszik az egyes települések adatainak egy időmetszetben történő összehasonlítását, 1786-tól, illetve 1869-től a népszámlálások publikált adatairatámaszkodhattunk. 1828-ban Ludovicus Nagy, 1852-ben Palugyay I., 1879-ben Sipos O., s a mezőgazdaságnál 1950-től a DAMHA adattárában lévő községi adatlapokra alapozhattunk. A népszámlálások természetszerűen azonos szempontú adatokat tartalmaznak, így Ludovicus Nagy, Palugyay I., Sipos O. és a DAMHA adattári lapjai beilleszthetők voltak a táblázatba, megfelelő adatsorokat kaphattunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezeknél ellenőrzöttebb, s főként publikálatlan levéltári forrásokat is igénybe vehettünk volna. De ezek szempontjai eltérőek, általában csak egy-egy kisebb területet érintettek, s emiatt nem foglalhatók táblázatba. Időben visszafelé haladva a XVIII. századtól a nehézségek tovább növekednek. Az 1876-ban több részből mesterségesen megalkotott megye közigazgatásilag (világi, egyházi) a legkülönbözőbb részekhez tartoztak, s igen nehéz voít olyan táblázatba foglalható adatokat találni, amelyek egymással összevethetők. Csupán a népesség számát rögzítő táblázatban tettünk kísérletet arra, hogy a legkülönbözőbb történeti múltú területek adatait táblázatosan dolgozzuk fel. Különben is szükséges az SZML, nagyszámú összeírásának szakszerű feldolgozása, forráskritikája ahhoz, hogy ezekkel ilyen értelemben dolgozhassunk. Olyan esetekben, ahol nem állt megfelelő, táblázatba foglalható adatsor rendelkezésünkre, kénytelenek voltunk időrendi és mennyiségi felsorolást követve közreadni az adatokat. így az ötödik, kilencedik és tizedik pontban, ahol táblázat nincs, mégis szilárd szerkezete van a fejezeteknek, s megfelelő időmetszetek adnak lehetőséget az egyes községek összevetésére. 3. Adatainkat mindig az eredeti forrásban közölt számadatoknak és mértékegységeknek megfelelően adtuk meg. Manipulált, átszámított adatokkal, amelyeket a történeti irodalom forráskritika ilag korrigált, nem dolgozunk. Nem adunk meg egy-egy esetet kivéve családok helyett például különböző szorzószámokkal létrehozott népességszámot, vagy nem számítunk át öleket, holdakat hektárokba, kapásokat, kaszásokat holdakra stb. 4. Az adatokat, mint már említettük, néhány szóval - amennyire a terjedelem lehetővé tette - minősítettük, összefüggésbe hoztuk egymással, az egyes fejezeteken belül az adatok segítségével bizonyos fejlődési folyamatot, összefüggő képet igyekeztünk felvázolni. Minden egyes fejezet önálló rajza kíván lenni a vizsgált település egy-egy problémakörének. Célunk ezzel is az volt, hogy e problémakörökön belül is kirajzolódjék a községfejlődés legsajátosabb néhány vonása. A tíz fejezet együtt pedig egymást támogató, a fő tendenciákat kiemelő, a sajátosságokat több oldalról körüljáró községtörténeti vázlat legyen. Számos községmonográfia illetve néhány összefoglaló munka (Gyárfás I., Szederkényi N., Fodor F., Szabó L.) segített bennünket e törekvésünkben. Értékelő megjegyzéseink javarésze azonban már korábbi történeti, néprajzi kutatásainkon nyugszik. E megállapításoknak a közölt adatokon túl ezek adják meg hitelét még akkor is, ha e megállapításokat jegyzetszerűen nem dokumentáltuk, vagy dokumentáltattuk. 5. Számos munka van, amelynek szemlélete teljesen elavult (Wenzel I., Scheftsik Gy.), de mégis használtuk őket. Hangsúlyozzuk, hogy ezeknek csak ellenőrzött és rendszerint az egykorú állapotra vonatkozó adatait vettük figyelembe. Megállapításaira, következtetéseikre nem hagyatkoztunk, elzárkóztunk frazeológiájától. Jelen munkánk ezek használatát a jövőben feleslegessé teszi. A községi összefoglalók a megyei összefoglalóhoz hasonlóan 10 pontba sorolva, kérdéskörökre bontva, lexikonszerű tömörséggel adják közre az elsősorban történeti statisztikai jellegű községi adatokat.