Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
86 ABÁDSZALÓK hentes, mészáros csizmadia lakatos szűcs olajsutus molnár 1925-ben az Abádszalóki Gőzmalom RT, mely 1912 óta villanyteleppel is rendelkezik, 40 munkást foglalkoztatott, 126 felszabadulás után megszűnik. 1952 áprilisában két KTSZ alakult meg: az Abádszalóki Szolgáltató KTSZ (részlegei: cipész, fodrász, szabó) és az Abádszalóki Mezőgazdasági Felszerelést Gyártó KTSZ (részlegei: asztalos, bádogos, kerékgyártó, szobafestő, lakatos). 127 Kereskedelme nagy múltra tekint vissza, hiszen már Anonymus is révhelyként említi. A rév jövedelmét különböző földesurak igyekeztek megszerezni. A lakosság igényeit helyi kereskedők elégítették ki. 1879-ben 14 kiskereskedő működött a községben (Abádon 6, Szál ókon 8), ugyanekkor Abádon 1, Szalókon 5 kocsma volt. Piaca, vására ekkor még nincs. Ezekre a jogot 1896-ban az egyesüléssel egyidejűleg kapta meg. 128 1925-ben 2 rőfös, 7 termény, és 17 vegyeskereskedő van Abádszalókon, s ekkor egy heti piaca és négy országos kirakodó és állatvására van. 129 9. Mindkét község (Abád is, Szalók is) az 1580-as években mint református község szerepel. 1582-ben Nádudvari János a lelkész Abádon, 1651-től pedig Széki Márton nevét ismerjük, mint szalóki lelkészt. Szoros kapcsolatot tartanak fenn a debreceni Református Kollégiummal, s prédikátorokat innen küldenek mindkét faluba. Ezek egyben a XVII. század folyamán az iskolai oktatás feladatát is ellátják. 130 1713-ban Abádon az elpusztult templom helyett fatemplomot építenek toronnyal, harangját 1715-ben kapja. 131 1775-ben Csete Mihály esperes folyamodik Abádon református kőtemplom építése érdekében. 132 Hosszas huzavona után kapják meg az engedélyt, s építik fel a ma is álló, műemlékjellegű késő barokk református templomot 1789-ben. 133 Szalókot először reformátusok szállják meg, s noha 1721-ben már áll egyháza, 1733-ban tudnak csak tölgyfaoszlopokon álló paticsfalú templomot építeni. 134 Ezt a templomot még javíttatni is alig engedélyezik a XVIII. században. 1811-től 1822-ig épül fel református temploma. 135 Az 1770-es években nagyszámú katolikus jobbágyot telepítenek a községbe, s ők azonnal megkapják a templomépítési engedélyt. Szalókon 1774-ben már áll a római katolikus, ma műemlék jellegű barokk stílű templom. Református tanítókról a XVIII. század közepe előtt nincs tudomásunk, de 1746-ban nyerstéglából (vályog) egy új iskolát építettek a régi helyett. Ebben Almásy István tanított. Külön leányiskola is volt, ebben Dengi Anna oktatta néhány növendékét. Szalókon ugyanekkor Zalai János református iskolamester a nádfedelű, mennyezetnélküli nyomorúságos iskolateremben tanított, négy alfabetistát, 4 olvasni tanulót, és 7 principalistát. Katolikus tanító 1746-ban egyik faluban sem találtatott. 136 Abádon 1760 és 1792 között Begányi György református tanító a latin nyelvtan elemeire is oktatta a fiúkat, de 1795-től ismét „magyar iskola" működött. A XIX. század elején mindkét falu református iskolája elnéptelenedett. Szalókon a katolikus iskola 1773-ban épült fel nyerstéglából. Abádon viszont 1852-ben sem volt még külön iskolaépület, a tanítást szívességből, kölcsönadott lakószobákban folytatták, gyakori megszakításokkal. A tananyag a betűvetést, olvasást, éneklést, a számvetést, természetrajz, hit és erkölcstan elemeit foglalta magában egyetlen alsó elemi vegyes osztályban. 137 1866-ban épült fiúiskola Abádon, 1875-ben pedig leányiskola (református). 138 1879-ben Abádon 3 iskolai tanteremben 3 tanerővel 365 tanköteles gyerek tanult. 139 Ugyanekkor Szalókon 2 képesített tanító 2 tanteremben 268 tanulót oktat. 140 1925-ben 4 tanteremben 4 tanerő működik az abádi református iskola, 2 tanteremben 2 tanerő pedig a szalóki református iskola kötelékében. Ezen kívül 3 tantermes, 3 6 3 1 2 1 21 95 128
