Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

ABADSZALOK 87 tanerős a római katolikus népiskola, és 1 tantermes és 1 tanerős az izraelita népiskola.

141 1929-ben 4 tanítói lakást is építenek.

142 Ezt még egy uradalmi elemi iskola is kiegészíti egy tanteremmel és 1 tanerővel.

143 Lényegében ez az állapot maradt egészen a felszabadulásig, sőt az azt követő években, egészen 1948-ig, amikor Abádszalókon is államosították az iskolákat. Az államosított iskolák munkájának mielőbbi beindításáért az üzemek, vállalatok dolgozói is mindent megtettek a „Dolgozók az iskoláért" mozgalom keretében. 1948-ban két külterületi iskolát nyitnak meg, az egyiket a László majorban, a másikat a Kisgyócsos nevű határrészben.

144

1960-ban 3 általános iskola 21 tantermében 29 tanerő 879 tanulót tanított. Ugyanekkor 3 óvónő 80 beírt gyermeket nevel az óvodában.

145 Év 6. élet- analfa- ír-olvas általános iskola középiskola főisé vüket béta kólát betöltött osztályát végezte véglakosok zett száma 1-5 6-7 8 1-3 4 1941 6753 864 1524 2449 1717 117 17 39 26 1960 6317 483 15 3055 2106 484 68 66 40 1897-1951 között összesen 28 engedélyezett társadalmi kör, illetve egyesület működött Abádszalókon. Nevezetesebbek: Polgári Olvasókör (1897-1918), I. Földműves Olvasókör (1897), II. Földműves Olvasókör (1897-1947), Ipartestület (1899-1949).

146 A körök és egyesületek maguk szerveztek ismeretterjesztő előadásokat, bálokat, kulturális rendezvényeket. Könyvtárakat is kialakítottak. 1943-ban 1 db Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumi Könyvtár, 1 Földművelésügyi Miniszteri Népkönyvtár, 3 egyesületek által fenntartott könyvtár és 4 iskolai könyvtár működött.

147 A háború folyamán valamennyi megsemmisült.

148 Kulturális intézményei közül a mozi vészelte át a háborút.

149 1960-bah 550 főt befogadó művelődési háza van, 386 férőhelyes normálfilmes mozija, ahol heti négy előadást tartanak. Két közművelődési könyvtárában 8073 kötet könyvet kölcsönöznek. A rádió-előfizetők száma 1079, a tv-előfizetőké 12 család.

150 10. Az abádi Tisza kanyar levágásáig a Tisza élő vizéből nyerte ivóvizét. Ezután megnőtt az ásott kutak jelentősége. 1960-ig 18 db artézi kutat fúrnak, belterületen 12 db-t, külterületen pedig 6 db-t. Ebből 12 köz- 6 közületi kút. A vízelosztás módja egyedi közkutas.

151 1879-ben egy körorvosa, egy magán gyakorló orvosa és egy gyógyszertára volt.

152 1906-ban 1 községi orvosa, 1 gyógyszerésze és 2 bábája volt a falunak.

153 1917-ben létrejön az Anya- és Csecsemővédő Egyesület, s 1943-ig működik.

154 Ugyancsak a két világháború között tevékenykedik a Stefánia Szövetség Abádszalóki Fiókja is, melynek tagjai az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság által szervezett egészségvédelmi előadások megtartásában működtek közre.

155 A felszabadulás után tovább fejlődik az egészségügyi hálózat. 1960-ban 3 orvosa (ebből kettő körzeti orvos), 2 védőnője, 2 ápolója volt, a szüíőotthoni férőhelyek száma 4.

156 Legnagyobb jelentősége azonban a betegbiztosítás kiterjesztésének és a rendszeres egészségügyi ellátásnak lett. 1960-ban tovább fejlődik a falu külső képe és kommunális ellátottsága. Ekkor 27 km belterületi utcából 4 km kövezett, és a kiépített járdák hossza 30 km. A közvilágítási száma 135 db és 5755 négyzetméter területű gondozott parkkal rendelkezik a község.

157 dr. Soós Imre-dr. Szabó István-dr. Szabó László