Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

MESTERSZÁLLÁS 601 1766 és 1772 között hosszú pert indítanak a mezőtúriak Mesterszállás puszta egy részéért, melynek vége megegyezés: a határ a Csergettyű-Kettős Halom lett. 1773-ban földet osztanak Mesterszálláson, mert már korábban, 1765-ben megkezdték a földek feltörését. Ám szigorúan tiltják azt, hogy tanyát építsenek rajta.

26

1797-ben Mesterszállás, Öcsöd és Mezőtúr között újra kijelölik a határt.

27 Az 1826-ban készített térkép még épületeket, a csárdán, a puszta házon és a csőszházon kívül nem tüntet fel.

28 A XIX. század második felében, főként az 1850-es években bekövetkezett kunszentmártoni tagosítás lezárása után egyre több tanya épült Mesterszálláson. Ez vezetett oda, hogy 1896-ban a puszta községi rangra emelkedett.

29 A község története a továbbiakban lényegében gazdálkodástörténet. A tanyákon szétszórtan élő lakosság községi élete nehezen bontakozhatott ki. Az országos események általában Kunszentmárton közvetítésével jutnak el továbbra is a településre. Mesterszállás 1944. október 8-án szabadult fel.

30 Háborús károk nem keletkeztek.

31 A községi élet hamar, már 1944 decemberének végén megindult, de ezt megelőzően, október 14-én a képviselőtestület - a jegyző távollétében - a plébános vezetésével összeült és meghatározta az új viszonyok közötti tennivalókat.

32 Az MKP alakuló gyűlése 1945. február 2-án zajlott le, titkárrá Serkedi Istvánt választották.

33 A földosztás során 1945-ben 58 igénylő kapott földet. A község határában földelkobzásra nem került sor és nagybirtok hiányában kisajátítási lehetőség sem volt.

34 A községi elöljáróság 492/1946. számú május 8-i jelentése már a kiosztott földterület nagyságát 514 kh-ban rögzíti, amit 82 földigénylő között osztottak fel. (Mesterszállás területéből 36 holdat.)

35 A földosztást véglegesen rögzítő dokumentum Mesterszállásnál 9 fő földhözjuttatottról tesz említést.

36 Ennek magyarázata az, hogy a mesterszállási földigénylők többségének csak Tiszaföldvár határában jutott föld, így a többi 73 földhözjuttatott 478 kh-dal a tiszaföldvári adatokban szerepel. 6. Mint Kolbászszékhez tartozó település, részese a kun kiváltságoknak. Az egri és a gyulai várnak nem földesúri, hanem királyi adót fizet, csupán a töröknek tartozik fejadóval. Mesterszállás 1571-ben Szűcs Márton nevű bírót nevezi meg a török összeírok ügyei intézőjeként.

37 Ez ebben az időben kiépült községszervezetre enged következtetni. Elpusztulása után valójában csak pásztorok lakják tartósabban, s ők Kunszentmárton szolgálatában állanak. A puszta tagosítása után redemptus gazdák kaptak itt birtokot, s kezdtek tanyás gazdálkodásba. Ők egy-két cseléd (béres) alkalmazásával családi keretek között művelik földjeiket. Maguk gondoskodnak áruik eladásáról, még a közvetítő kereskedelmet is jószerint kikapcsolva. Mivel gazdák telepedtek meg itt, jómódú falunak tekinthető, fejlődése dinamikus. 1910-től a következő képet mutatja az egyes foglalkozási ágak szerinti megoszlás:

38 keresők Év 1910 1949 I960mezőgazdaság 665 823 530 ipar 31 38 55 kereskedelem 8 9 22 közlekedés 4 4 3 közszolg. és szab. fogl. 12 18 véderő 3 napszámos ' 7 házi cseléd 17 15 egyéb 5 86 Összesen: 752 907 696 Lényeges változás a foglalkozási megoszlásban nem következett be, megmaradt a mezőgazdasági lakosság túlsúlya, s minimális emelkedés van a modernizálódó igényeket kielégítő iparos, kereskedő és egyéb kategóriákban.