Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
602 MESTERSZÁLLÁS A mezőgazdasági lakosság belső rétegzettségét a birtokviszonyok mutatják : 39 1910 1935 1949 birtok birtok birtok birtok terület birtok birtok nagyság száma nagyság száma nagyság száma 0-10 kh 88 0-1 kh 56 24 kh 0-1 kh 9 1-5 kh 138 396 kh 1-5 kh 110 5-50 kh 316 5787 kh 5-10 kh 100 10-100 kh 181 50-100 kh 16 972 10-25 kh 25-től kh 170 80 100-tól kh 1 100-500 kh 4 645 Összesen: 270 530 7824 kh 469 1910 és 1935 között bekövetkezett változások a természetes szaporodásból származó birtokosztódások következményei. 1935-ig ugyanis itt nem osztottak földet, az 1920. évi birtokrendezés 43 személynek 13 kh házhelyet juttatott. 40 Az 1945-ös földosztás további birtokaprózódáshoz vezetett. Az 1950-ben megalakult első termelőszövetkezet a társadalom szerkezetét is alapvetően megváltoztató esemény kezdete volt. 41 1953. Béke Úttörő 1955. Béke Rákóczi Úttörő 1957. Béke Ezüstkalász Petőfi 1957. Rákóczi Úttörő 1961. Úttörő termelőszövetkezet termelőszövetkezet termelőszövetkezet termelőszövetkezet termelőszövetkezet termel őszö vetkezet termel őszövetkezet termelőszövetkezet termelőszövetkezet termelőszövetkezet termelőszövetkezet 752 kh 2317 kh 779 kh 347 kh 2334 kh 387 kh 633 kh 248 kh 154 kh 1247 kh 5421 kh 67 tag 171 tag 72 tag 25 tag 188 tag 28 tag 18 tag 17 tag 13 tag 81 tag 495 tag Mesterszálláson állami gazdaság is működött. 1017 kh-on, amely a Pusztabánrévi Állami Gazdaság területének 26,7%-át tette ki 1956-ban. 42 7. A XVIII. század első felében kizárólag legelőként hasznosították a kunszentmártoniak Mesterszállást. 1765-ben azonban tekintettel a lakosság számának növekedésére, úgy döntöttek, hogy Mesterszállást szántsák fel és földművelés céljaira hasznosítsák. A tanács tiltja a szállásépítést, a nyomtatást Mesterszálláson és elrendeli, hogy az életet és a takarmányt ki kell hordani a Büdös-partra és a Szamárér-partra. 1765-ben, 1773-ban kb. 8-10 évenként újra osztják a földeket, azért, hogy ne lehessen rá állandó szállást építeni. Természetesen a földművelésre alkalmatlan részeken továbbra is legeltetnek, illetve a vízjárta területeket kaszálóként használják. 43 Nagyjából ilyen rendszerben használták a határt a kunszentmártoniak egészen a tagosításig. A művelési ágak a múlt század közepétől így alakultak r 44
