Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
600 MESTERSZÁLLÁS b) Év: 1869 1880 1890 1900 1910 Év: 183 1920 957 1930 1528 1941 1585 1949 1741 1960 1610 1620 1719 1685 1590 Lakói Kunszentmártonból telepedtek át. Előbb tanyákat építettek, s az év egy részében ott laktak, majd véglegesen odaköltöztek. Mesterszállás 1896-ban újra községgé szerveződött, de ez együtt járt Kunszentmárton városi rangjának elvesztésével. Lakói, mint az anyaközségnek is, szinte teljesen római katolikusok. 5. Első megbízható említésekor Kolbászszék része. 1549-ben és 1561-ben 12, illetve 16 portájával jelentősebb községnek számít. Közigazgatásilag ebben az időben elszakad Kolbászszéktől és először Gyula (1557-58, 1559, 1563) majd 1587-ben már Eger várának adózik. 1618-ban Forgách Zsigmond nádor pusztaként említi 22 Heves megyében fekvő elpusztult kun községgel együtt, és ugyanekkor települőknek ad ki pártfogó levelet, hogy megszállhassák ezeket a felsorolt puszta helyeket. A XVII. század folyamán azonban tartósan nem szállhatják meg, 1699-ben pusztaként említik, s megjegyzik, hogy még templomának romjai látszanak, de már régóta lakatlan hely. 19 1702-ben a Német Lovagrendnek eladott Jászkunság lakatlan pusztájaként említik. 20 1717-ben az új hazát kereső jászapátiak, akik később Kunszentmártonban telepednek meg, Mesterszállás pusztát is felkeresték. A pusztáról a kunszentmártoni megszállók a következőket írják : „szép folyóvize van, de minden felől a szomszédok úgy eícsipkedtek belőle, hogy majd csak fél pusztának mondhatom, az melly fölgye egybe megmaradott is, lapos, székes, és gödrös." 21 1731-ben Bél M. kiemeli Mesterszállás puszta jelentős szerepét Kunszentmárton mezőgazdaságának életében. 22 1745-ben a redempció során Kunszentmárton váltja meg 4500 Ft-ért, de a bér lefizetése ellenére is állandóan határpereket folytat Mezőtúrral Mesterszállás birtoklásáért. Láthattuk, hogy már a megszállás előtt is a szomszédok (Mezőtúr és Öcsöd) élték a pusztát. 23 1765-ben a mesterszállási Csergettyűre új hidat készíttet Kunszentmárton. 24 1767-ben Mesterszállást a canonica visitatio Csorba-pusztával említi 10 hívővel és Kunszentmárton anyaegyházához tartozónak mondja. 25 Az 1897. évi pecsét
