Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Mesterszállás 1. Szolnok megye déli részén, Mezőtúr és Kunszentmárton között, a Körös jobb partján, a folyótól távolabb fekvő település. Élővize a határfolyóként is szolgáló Körös. Talaja erősen kö­tött, nagyobbrészt réti öntéstalaj, kisebb részben réti csernozjom. 1 1960-ban lakóinak száma: 1590, népsűrűsége: 37,1, határterületének nagysága: 7450 kh, és lakóházainak száma: 434. 2 2. 1537: Mesterszállása 3 , 1563: Mesterszállása 4 ,1571: Mesterszállás 5 ,1699: Mesterszállás 6 , 1799: Mester szállása 7 ,1828: Mesterszállása 8 ,1837: Mesterszállás 9 , 1879: Mesterszállás 10 , 1910: Mesterszállás 11 . Kéttagú szóösszetétel: a) Mester-: ófrancia eredetű szóból lett helynév. Eredetileg egyetemi fokozattal rendelkező személyt jelentett. Magyar diákok a XII. század elejétől tanultak Párizs­ban. Hozzánk, mint nemzetközi vándorszó került, melynek végső forrása a latin „magis­ter" = elöljáró, tanító, vezető, mester" jelentésben. 12 1347-ben egy oklevél említi, hogy a kunok kapitánya, a Csertán nemzetségből származó Kuchmeg (Kecsmeg) 12 kunnak megengedi, hogy Töttös mester birtokára átköltözzenek. Ezek a kunok „sátor alatt laktak". Töttös mester viseg­rádi várnagy és pilisi főispán volt, aki Kuchmeg kun kapitánynak és fiainak szolgálatokat tett a király és a királyné hasznára, s így kapott a Kunságban birtokot. A 12 átköltözött kun között egy Mesther nevű is szerepel. Úgy gyanítják, hogy Mesterszállás róla nyerte nevét. Más vélemé­nyek szerint Töttös mester a névadó, aki éppen ezt a területet kapta volna meg szolgálataiért. 13 Az oklevél szövege elégtelen ilyen magyarázatokra, mert benne sem falunév, sem a környék vala­mely helyneve nem szerepel, s így azonosíthatatlan, b) -szállása: vö. bevezető. 3. Ásatások a településen és határában nem folytak. 14 Mérnökileg tervezett, tanya világból kifejlődött új település. Határában a tanyákon kerek és tüzelős ólak voltak. Főként kunszent­mártoni középbirtokosok lakták és a nagy gazdák tanyásai ideiglenesen. Tanyai állattartó, vala­mint búza- és kukoricatermesztő gazdálkodás jellemezte. Ha városba mentek, a nagyobb gazdák subát, a cselédek fekete (barna) szűrt viseltek, a nők egyszerű vagy fekete hímzésű ködmönt. Szokásaikból a citerás bálák, disznótori összejövetelek, azokon kántálás, nagypénteki kolompo­lás (féregűzés) és betlehemezés a jellegzetesebbek. A boszorkányhit általános volt. Élénk hang­szeres (citera) és táncélet, balladák, históriák ismerete általános. 15 4. Mesterszállás későn tűnik fel a kunsági, kolbászszéki községek között. Neve először 1524-ben Kolbászszék részeként szerepel. A szállás név arra utal, hogy már régóta kun település­nek kellett lennie. 16 Első említése után nem sokkal már a török hadak sarcolásainak volt kitéve és a tizenötéves háború alatt elnéptelenedett. Lakói (Kara, Kapudán, Ogán) még 1571-ben is vi­seltek kun neveket, tehát nemcsak jogilag, hanem etnikailag is kunok lakhatták. 17 Népesedésének alakulása a következő: 18 a) Év: 1549 1561 1571 1618-1738 1786 12 kapu 16 kapu 30 férfi puszta 25 lakos

Next

/
Oldalképek
Tartalom