Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
572 KUNSZENTMÁRTON Az új élet megindulása a kommunisták aktív közreműködésével történt. Már 1944. október 12-én népgyűlést tartottak és 12 tagú munkástanácsot választottak. 1944. október 9-én megalakult az MKP helyi szervezete. Csepesz István, Zsidó Péter 1945. január 29-én felkeresték az MKP debreceni titkárságát, és beszámoltak arról, hogy átvették a község vezetését. A vezetőség 9 tagból állt, és titkárául Gyólai Józsefet választották. 88 1944. december 31-én Gyólai József főszerkesztésében megjelenik az MKP lapja, a Lázi József nyomdájában készített „Kunszentmártoni Néplap". 89 1945. febr. 8-án alakult meg a helyi Nemzeti Bizottság és átvette a munkástanács szerepét és feladatkörét. 90 Az MKP javaslatára 1944. december 26-án megalakult a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének helyi szervezete (1945 májusától FÉKOSZ) és előkészítette a földosztást. 91 A földosztó mozgalom Kunszentmártonban már jóval a 600/1945. FM. rendelet megjelenése előtt elkezdődött. 1945. március 20-ig már 130 családot juttattak földhöz, összesen 271 kh földterületen. 92 Májusban 747 ember kapott földet, 31 birtokot koboztak el (összesen 1627 kh-t), 8 db 100-200 kh-as birtokot osztottak fel, de meghagytak tartaléknak 3 db 200 kh feletti birtokot. 224 igénylőnek nem tudtak földet adni. 93 1948 márciusáig 844 igénylő 7146 kh-t kap. 94 Az 1947-es választások az MKP egyértelmű győzelmét eredményezték. 95 1948 júniusában azMDP kunszentmártoni szervezetének megalakulásakor mintegy 1000 tagja volt. 96 Az 1950. október 22-i tanácsválasztásokat követően hamarosan létrejött a községi és járási tanács, Kunszentmárton járási székhely lett. 1948. október 15-én alakult meg Szolnok megye második termelőszövetkezeti csoportja, a „Zalka Máté" 75 kh területen 12 alapító taggal. 97 1949 őszén államosították a helyi téglagyárat, és 1500 kh területen megkezdte működését az Állami Gazdaság. 98 1956 novemberében megalakult az MSZMP községi szervezete. 99 A község területének 90%-a már 1959. január 23-án a szocialista szektorhoz tartozik. 100 Kunszentmártonban a termelőszövetkezetek (Zalka Máté, Búzakalász, Zöld Mező) 1959 végén egyesülnek és a község termelőszövetkezeti községgé válik. 101 6. Mint a Kunsághoz tartozó Kolbászszéki község szabad állapotú hely volt, annak ellenére, hogy 1521 körül Lajos király a Radics családnak adományozta, és a török időkben is többször más-más család birtokába jutott. Ez a földesúri fennhatóság azonban soha nem érvényesülhetett, s ennek bizonyítéka az, hogy az adományozások ellenére a török uralom végén 1699-ben a Nagykunság részeként írták Össze. 102 Társadalmáról csak a XVIII. század második évtizedétől szólhatunk. Az új település társadalmában a vezető szerep a Jászapátiból érkezőknek jutott. Ők adták a község tisztségviselőit, szinte egész elöljáróságát. 103 Tudjuk, hogy a Jászapátiból kitelepedők nem voltak vagyontalanok, egy részük kifejezetten jobb módú. 1745-ben a redempció során 155 gazda váltott földet, s lakói minden bizonnyal gazdagabbak lehettek, ha Mesterszállást és Csorbát is megváltották. A redempcióban résztvevők között nagy számban találunk Jászapátiból ide érkezett családokat. 104 1766-ban a leggazdagabb redemptus Józsa János 16 ökörrel, 18 tehénnel, 8 lóval, 140 db birkával rendelkezik. A leggazdagabb irredemptus Berta János 10 ökröt, 12 tehenet, és 4 lovat mondhat magáénak. 105 A község belső társadalmi rétegzettsége a II. József-féle összeírásból ismeretes: 106 pap 2 nemes 38 tisztviselő 17 polgár 269 paraszt polgár és paraszt örököse 148 zsellér 382 egyéb 115 szab. katona 2 1-17 éves sarjadék 578 Összesen 1551 nők 1471 jogi népesség 3022
