Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
KUNSZENTMARTON 571 kerületben van elterjedve", s a felsorolásban a kunszentmártoni kerület is szerepel. 64 1897-ben kunszentmártoni aratók Gyalu pusztán, az Almásy uradalomban négy napon át megtagadták a munkát. Ellenállásuk eredménnyel járt: biztosíték mellett arathattak. 65 A „Népszava" 1900. április 12-i számából tudjuk, hogy a szociáldemokrata párt növekvő befolyásának hatására több helyen, így Kunszentmártonban is földmunkás-egylet kezdte meg működését. 66 1912-ben cséplőmunkások tagadták meg a munkát a bábockai Léderer uradalomban, de jogos részesedési követelésük nem teljesült. 67 1914-ben, a háború kitörése után kisegítő katonai kórház létesült a községben. A kórházban 28 önkéntes ápolónő dolgozott. 1918 novemberében a köztársaság kikiáltása mellett foglalnak állást a kunszentmártoniak a Nemzeti Tanácshoz intézett táviratuk szerint. 68 1919. január 20-án kiállított kérdőívek szerint Kunszentmárton községben a „közellátás hiánya miatt nyugtalanság észlelhető. 69 1919. március 18-án a hadból hazatért földmunkás, munkanélküli, nyomorgó lakosai részére Kunszentmárton község segítséget kért az alispántól. 70 1919. március 23-án Kunszentmárton népe is követte a főváros példáját. Nagy népgyűlésen ismertették a forradalmi változásokat és megalakították a helyi 42 tagú munkás- és paraszttanácsot, továbbá a 9 tagból álló direktóriumot, amelynek elnöke Rényi Albert lett. 71 Március 25-én létrejött a Magyarországi Szocialista Párt kunszentmártoni szervezete, és megválasztották a 20 tagú végrehajtó bizottságot. 72 Ezt a Vörös Őrség felállítása követte. Március 25-én állami tulajdonba vették a nagyobb üzemeket. A direktórium sokat foglalkozott szociális kérdésekkel, munkaalkalmak biztosításának ügyével. A román csapatok gyors közeledése azonban megakadályozta a célkitűzések megvalósítását. A községből kb. 225 ember jelentkezett a Vörös Hadseregbe. 73 A román megszállók 1919. április 30-án foglalták el Kunszentmártont. 74 Bejövetelüket leégett híd, rablás, rekvirálás, megtorlások jelezték. A román csapatok 1920 elején elhagyták a községet. Az ellenforradalmi terror újabb rohama azonban az előzőeknél is súlyosabbnak bizonyult. Ezeket törvényszéki tárgyalások, ítéletek sora követte. A Tanácsköztársaság odaadó hívei közül Rényi Albertet, Vincze Lukácsot, Bozsik Mihályt, Huszár Andrást, Kasza Imrét és még sokakat börtönbüntetésre, állásvesztésre ítéltek. 75 A proletárdiktatúra eszméjét az illegális kommunista mozgalom őrizte. A „Kunszentmártoni Híradó" 1925. február 22-i száma titkos szervezkedésről, kommunista sejt tevékenységéről tudósít. A tagok közül Molnár Mihály, B. Kis Mátyás, Matuz Menyhért név szerint is szerepel. A kunszentmártoni Munkás Kör (Munkás Olvasó Kör) az 1920-as évek végétől a kommunisták tevékenységének legális szervezetévé vált. Tagjai nagy szerepet játszottak az 1933. február 1-i tüntetés megszervezésében és az ezt követő felhívások, röpcédulák, feliratok készítésében, terjesztésében. 76 A szervezkedéseket letartóztatások követték: Berta Márton, Dóba József, 6-6, Zsidó Péter, Radics Boldizsár pedig l-l havi börtönbüntetést kapott. 77 1933 júliusában Kunszentmártont úgy tartották nyilván, mint ahol alakuló pártsejt működik. 78 Betiltották a munkáskört is és működését csak 1940-ben engedélyezték újra. 79 1925-ben Kungyalut és Istvánházát Kunszentmártonhoz csatolták. 80 1927-ben a községben - az Egységes Párttal szemben - Egyesült Körök elnevezéssel igen erős ellenzék alakult. Ez több törvényhatósági választáson is győzött. 1931. június 28-án az alkalmazott terror akadályozta meg, hogy az ellenzék jelöltje legyen a kerület országgyűlési képviselője. 1934-ben azonban Kuna P. András halála után mégis Dr. Mezey Lajos lett a kerület képviselője, s maradt a világháború végéig. 81 1944 szeptemberében a helyi iskolákat kórházaknak rendezték be, ám a front közeledtével valamennyit leszerelték. 82 A háború alatt a lakosság zöme helyben maradt. 1944. október 6-ról 7-re virradó éjszakán szovjet légitámadás érte a községet. 83 Október 8-án a szovjet csapatok lendületes előretörése kiszorította a németeket, s a község felszabadult. 84 A helyi harcok során kb. 65 ember vesztette életét. A községben anyagi károk is keletkeztek. 85 A vasúti és közúti híd, illetve több középület súlyos károkat szenvedett. 86 1943-44. évi ló-, szarvasmarha- és sertésállomány 8481 db-ról 1945-ig 1665 db-ra csökkent. 87
