Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
KUNMADARAS 557 kezik meg. 9 ' Az 1713-as összeírás nem tesz említést mesteremberekről. 92 1766-ban viszont 32 kézművesről van tudomásunk. 93 Az iparosok száma fokozatosan emelkedett, 1816-ban már 73-an voltak és ez lehetővé tette, hogy a különböző mesterséget űzők I. Ferenc szorgalmazó rendelkezésére céh alakításukat kérjék. 94 Ebben az időben szűcsök, szíjgyártók, szűrszabók, tímárok, takácsok, ácsok, kovácsok, lakatosok voltak legtöbben. 1813-ben indították el két céh megalakítására irányuló akciójukat. 1817-ben el is nyerték a privilégiumot, a céhek azonban csak 1819-ben kezdték meg működésüket. Az egyik céh a „puhamunkájúakat" egyesítette, (csizmadia, szűcs, szabó, szűrszabó, szíjgyártó, tímár, takács). A másik céhben a „keménymunkájúak" tömörültek (ács, kovács, molnár, kerékgyártó, asztalos, lakatos). 1848-ig e két vegyes céh hat különböző céhre tagolódott. Elsőnek a szabók és szűcsök váltak ki 1833-ban, majd 1836-ban a tímárok és a szíjgyártók. A „puhamunkájúak" harmadik önálló céhe a megmaradt csizmadiacéh. Három részre bomlottak a „keménymunkájúak" is. Először a kovácsok és kerékgyártók váltak ki 1835-ben. 1847-ben önállósultak az asztalos és lakatosmesterek, s az ácsok és molnárok maradtak meg a harmadik önálló céhnek. 95 A céhek megszűnése után az Ipartársulat vette át a mesterségek összefogásának szerepét. 1874. március 26-án alakult meg - két évvel a céhek megszűnése után - a Nagykunmadarasi és Szomszédvidéki Csizmadia Ipartársulat. 96 Az iparosok száma a következőképpen alakult: 97 1819 1819-1848 1852 1879 céhes iparágak iparosok száma csizmadia + + 68 46 szabó + + 3 6 szűcs + + 27 11 tímár + f 10 szíjgyártó + + 3 szűrszabó + + 2 takács + + 1 kovács + + + 11 kerékgyártó + + + 5 asztalos •4 + 57 + 7 lakatos + + + 3 ács + + + 22 molnár + + + bádogos 1 cipész 3 kalapos 3 kőmíves 3 kötélgyártó 1 mészáros, hentes 1 szappanos 1 szitás 1 Összesen: 169 127 A XIX. század végén téglagyára és malomipara vált nevezetesebbé és foglalkoztatott jelentős számú munkást. 1910-ben nem az önálló iparosok, hanem az iparban dolgozók számát adhatjuk meg iparáganként. Eszerint a 446 iparban dolgozóból 105 a csizmadia-, 50 a szabó-, 3 a takács-, 48 a kovács-, 23 az asztalos-, 7 a lakatos-, 42 az ács-, 24 a malom-, 10 a kőműves-, 19 a hús-, 12 a vas-, 21 a gép-, 3 a bőr-, 58 a ruha-, 5 a sütő-, 4 az élelmiszer-, 1 a vegyes- és 11 az építőipar munkásának számított. A téglagyár ugyanekkor 43 főt foglalkoztatott. Kívülük 51 fő foglalkozott mellékesen iparral (háziipar). 98 1925-ben 148 volt az önálló iparosok száma. 99
