Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
520 KUNGYALU A törökök betörése előtt népes település, a Tiszazug egyik jelentős faluja volt. Az 1571. évi török defterben még lakott, 20 a hódoltság utolsó időszakában 1675-ben azonban már depopulata (néptelen) helyként említik az összeírok. 21 A XVIII. század elején újra benépesült, a Nagykunságból, valamint a Csongrád és Békés megyékből érkezők révén. Az 1723. évi összeírás szerint 15 karcagi, 1 köröstarcsai, 1 öcsödi, 1 szentesi, 1 tiszakürti és 1 mezőtúri család élt a neopopulata possessiónak (újranépes, újratelepült) nevezett községben. 22 Az elvándorlás azonban igen nagy méreteket öltött. így az 1720 körül idetelepült 10 Békés megyei családból 23 1723-ban már csak kettő lakott a faluban. 24 A XVIII. század végén és a XIX. században a földterületeinek kisebbnagyobb részét bíró kunszentmártoni lakosok közül is sokan kiköltöztek az akkor már pusztaként emlegetett Gyalura. Népessége a múlt század közepétől kezdve fokozatosan emelkedett, a felszabadulás után azonban csökkent, annak ellenére, hogy a természetes szaporodás tekintetében a Tiszazug községeinek rangsorában Kungyalu állt az első helyen. 25 A csökkenés okát abban kereshetjük, hogy az egykori puszta községgé fejlődése csak nehezen indult meg és a kedvezőbb élet- és munkakörülmények máshová csábították az itt élő embereket. 1960-ban a vándorlási különbözet mínusz 249 fő volt. A község lakóinak száma és népsűrűsége a második legalacsonyabb a megyében. 26 Az igazi községi élet kibontakozását nehezítette az a tény is, hogy lakosságának 80%-a külterületen élt. 27 5. Gyalu nevét az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék említi először, tehát ekkor már önálló egyházzal rendelkező község. 28 1469-ben a Jeneiek a falu határában kompot állítottak fel, amely átvezetett a Körösön. 29 A település nevével ismét, a XV. század végén, 1483-ban és 1498-ban találkozunk. Az ekkor kelt oklevelek Vas László Külső-Szolnok megyei alispánt nevezik meg a falu birtokosaként. 30 1541-ben - Buda elfoglalása után - Izabella királyné, Szapolyai János özvegye az ország főembereivel Lippára indult, magukkal vi ve a koronát is. 31 Utuk egyik állomása a királyi birtoknak nevezett Gyalu volt. 32 Az 1571. évi defter szerint még 24 házzal rendelkező népes hely. A hódoltság idején a szolnoki szandzsák csongrádi nahijéjébe tartozott. 33 Nincsenek pontos adataink a török pusztításra vonatkozóan, tény azonban, hogy a XVII. század végi portaösszeírás már néptelen helyként említi. 34 1703-ban 12 jobbágycsalád lakta, újbóli községgé alakításában vezető szerepet játszott akkori birtokosa, Jantó János. 1722-ben váltotta ki zálogból Kovács Istvántól és Gergelytől Tiszaug falut. Jantó János azonban sokszor jogtalan eszközökkel próbálta megnövelni Gyalu határait. 1724-ben a szomszédos Öcsöd község rovására terjeszkedett, megváltoztatta a régi határokat. A határvita odáig fajult, hogy a Körös nyugati partján kikötni készülő öcsödi halászokra a gyaluiak fegyvert fogtak. 35 Az 1723. évi összeírásban már újratelepült falu néven szerepelt. 36 Községi jogállását azonban nem sokáig élvezhette, mert 1726-ban újra pusztának nevezték. 37 Ebben az időben közigazgatásilag Heves és Külső-Szolnok megyéhez tartozott. Egyházszervezeti beosztásban hol a váci, hol az egri egyházmegye része. 38 1842-ben Csépa pusztája volt. 39 1851-ben már Szelevény és Istvánháza pusztákkal községet alkotott Szelevény néven. 40 1861-ben községi jogállásáról Szelevény lemondott és ismét Csépához csatlakozott. 1884-ben többszöri kérelmezés után a három pusztát Szelevény néven megint községgé alakították. 41 A XX. század elején megindult a harc Gyalu megszerzéséért. Gróf Almásy Pál kérte, hogy a pusztát csatolják Cibakházához. A további birtokosok egyik része Gyalut és Istvánházát teljes egészében, a másik csoport csak Kis Gyalut kívánta Kunszentmártonnal egyesíteni. Az alispán ekkor még elutasította a kérelmeket, arra hivatkozva, hogy a pusztáitól megfosztott Szelevény elvesztené gazdasági stabilitását, képtelenné válna a községi terhek viselésére. 42 1907-ben a gyalui Almásy-uradalom cselédei nagyarányú sztrájkba kezdtek. 43 1925-ben több évi csatározás után Szelevény község kétségbeesett tiltakozása ellenére Gyalut és Istvánháza nagy részét 8501 kh területtel és mintegy ezer lakossal a 11770/1925. számú alispáni rendelettel Kunszentmártonhoz csatolták. 44
