Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Kungyalu 1. Kungyalu község Szolnok megye délnyugati részén, a Tiszazugban, a Körös folyó mellett terül el. Határát réti csernozjom, réti öntéstalaj, valamint alföldi mészlepedékes csernozjom alkotja.

1 Jelentős vizei a Körös és ennek kungyalui holtága.

2 Lakóinak száma 886 fő, népsűrűsége 25,3, területe 6075 kh

3

, lakóházainak száma 213.

4 2. 1560: Gyalu

5

, 1561: Gialu

6

, 1614: Gyolia

7

, 1643: Gylau

8

, 1673: Gyalu

9

, 1791: Gyala

10

, 1907: Pusztagyalu

11

, 1950: Gyalu

12

, 1951: Kungyalu

13

. A Gyalu név már Anonymus Gestájában is előfordul Gelou alakban, a magyarok ellen hadakozó blak vezér neveként. Györffy György szerint török eredetű magyar név, mely Jolig herceg nevével azonosítható, aki az orkhoni türk feliratokat fogalmazta. A Gestában helynévként is szereplő Gyalu névadója valószínűleg egy X. század elején élt magyar főember volt.

14 Más vélemények szerint feltehetőleg a régi gyarlani, gyallani ige igeneve. Alapszavát a vogul jorghi-, jassi-, gyalul igével próbálták egyeztetni, bár ez a szó minden bizonnyal a vogulban is jövevény.

15 Az 1950-ben alakult új község neve Gyalu volt. A belügyminiszter 1951. évi március hó 16. napján kelt rendeletében a község végleges nevét Kungyalu névben állapította meg.

16 3. A községben elsősorban a Köröspart és Körtvélyes nevű határrészek, valamint az állami gazdaság területének kutatása során került elő igen gazdag leletanyag. A neolit kor Körös, tiszai, vonaldíszes, a rézkor bodrogkeresztúri és a bronzkor hatvani kultúrájának emlékein kívül maradtak ránk késő bronz-, kora vas- és népvándorlás kori edénytöredékek is. Körtvélyesen a régészek ezeken kívül a X. és XVIII. sz. közötti időszakból tártak fel szórványleleteket.

17 Tanyaközpontból mesterségesen kialakított, mérnöki tervek alapján épített, ma még laza községmag, melyhez kiterjedt tanyavilág tartozik. A településen igen sok tornác nélküli házat, kerek alaprajzú ólat találunk. Gazdálkodását tanyai állattartás és a kukoricatermesztés jellemezte. A lakosok viselete erősen polgárosult. A népszokások közül említést érdemel a tanyai „patkaporos" (citerás) bál. Napjainkban már elenyészett a múltban igen elterjedt boszorkányhit. A község lakosai között azonban tovább élnek a szép summás dalok és históriák.

18 4. Év 1571 1675 1686 1703 1723 1725 24 családfő % porta /4 porta 12 jobbágy család 20 jobbágy család 18 család év 1828 1837 1851 1863 1869 1880 1890 lakosok száma 61 78 78 96 534 558 598 év 1900 1910 1920 1930 1941 1949 I960

19 lakosok száma 657 743 760 927 908 960 886