Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Kőtelek 1. Kőtelek község a Tisza mellett a szolnoki járásban fekszik. Tengerszint feletti magassága 83-90 m között változik. Sík területű határában a mélyebb fekvésű részek talaja réti, a magasabb fekvésű részeké mezőségi. Jelentős a szikesek, szikesedett területek nagysága is. Lakóinak száma: 3255, népsűrűsége 64,4, határterületének nagysága 8783 kh. Lakóházainak száma: 956.' 2. Eddigi ismereteink szerint nevét Keutelek (:Kutelek:) alakban egy XIV. század második feléből származó oklevél említi először.

2 A név eredete tisztázatlan. Az 1831. évi canonica visitatio - „hagyományok, hiedelmek" c. fejezete - szerint nevét a kői apátságról nyerte. Ezt az állítást azonban cáfolja minden rendelkezésünkre álló adat. Téves, hogy a kői apátság a Tisza mentén, a mai Kőtelek környékén volt.

3 A határban az 1930-as években még látható romok minden bizonnyal a körűi monostor maradványai voltak.

4 A XIV. században Keutelek, Kutelek, 1446-ban Kwtelek névalakkal találkozunk. A török defter Kő Telek néven említi 1550-ben. A XVIII. század második felétől a község neve már a jelenlegi alakjában fordul elő.

5 3. A község jelenlegi közigazgatási területén már az őskorban megtelepedett az ember. Ezt az emberi lét természeti feltételeinek szerencsés együttléte biztosította: jó termőföld, sík terep, az élő folyó. A község határában régészeti ásatást még nem végeztek. A leleteket a talaj felszínéről gyűjtötték be a lakosok, ahogyan azokat a talajművelő gépek kiforgatták. Sok edénytöredék került felszínre a Központi major területén, a Lenes dűlőben, a Halastó környékén, valamint a Goitó nevezetű ártéri részen. Ezek legnagyobb része az úgynevezett „vonaldíszes kultúra" emléke.

6 Halmaz- majd utcás település, tornác nélküli házakkal, kerek alaprajzú ólakkal. A paraszti gazdaságot legeltető állattartás, önellátó szemtermesztés jellemezte. A XIX. század végéig jelentős volt a halászat, a vessző- és gyékényfonás. Ünnepnapokon a férfiak színes hímzésű inget öltöttek magukra, a nők hímzett neccet hordtak kendőjük alatt. Elterjedt volt a nők között a hímzett ködmön, férfiaknál a szűr viselete. Munkában kék vászongatya és ing volt a férfiak öltözéke. Jel-