Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
494 KÖTELEK legzetes szokások: virágszombati szántás, lakodalmi tűzgyújtás, Jézuska-keresés, farsangi, - fonóbeli, - szüreti alakoskodás, disznótori kántálás, betlehemezés, pünkösdölés. Gazdag táltos-, boszorkány- és lélekhit jellemezte a községet. 7 4. A község lakói 1544-től a töröknek is adóztak. Kőtelek a hatvani szandzsákhoz tartozott. Az 1550. évi török összeírás szerint Kőtelken 10 adóköteles házban 27 dézsmára kötelezett családfő élt. A lakosság adója 2465 akcse (:kb. 500 forint:) volt. 8 A XVI. századi dézsmajegyzékek szerint 1549-ben 35, 1576-ban 31, 1583-ban 39, 1597-ben 6 háztartást írtak össze. 9 A lakosság a XVII. század viszontagságait számban megfogyatkozva, de helyben vészelte át. Telkes gazdái megfogyatkoztak, zsellérsorba süllyedtek. 1635-ben állami kapuadó alá 4 portát írtak össze - ez kb. 16 háztartást jelentett. 1647-ben már csak egyetlen adóporta akadt. Kőtelek a XVII. század végén kuriális település lett. A népesség alakulása: 10 1720 1737 1747 1770 háztartások száma: 36 51 59 59 év: " 1786 1804 1824 1828 1835 1847 1851 lakosok száma: 980 1028 1171 1211 1336 1176 1213 év: 1858 1869 1880 1890 1900 1910 1920 lakosok száma: • 1416 1953 1907 2378 2812 2989 3001 év: 1930 1941 1949 1960 lakosok száma: 3510 3272 3296 3255 A község legnépesebb külterületi települése Hunyadfalva, melynek lakóit a Hunyady grófok telepítették le a XIX. században. Egyéb lakott helyei, pusztái: Dodaszög, Ravasz, Kígyóshát, Nagyhát, Laposhalmi tanya, Nagyjbögre és Újtelek. A tanyák többsége 1960-ig megszűnt. A lakói főleg katolikus vallásúak. Egy-egy összeírásban 20-30 más vallásút, elsősorban izraelitát, illetve reformátust találunk. Kivétel az 1827-es év, - ekkor 102 izraelita vallású élt Kőtelken. 5. A XVI. században Kőtelek jelentős település. Van plébánosa, jegyzője. 11 A török kiűzése után tovább fejlődött, lakóinak száma állandóan gyarapodott. A Rákóczi-szabadságharc idején hadiesemények nem játszódtak le a község területén, de a nép egyértelműen támogatta Rákóczit. Ezt egy fennmaradt monda is bizonyítja. 12 Az 1848-as szabadságharcban a lakosság közül igen sokan vettek részt, majd a szabadságharc leverése után a község nádasaiban sok üldözött talált menedéket. A hagyomány szerint az akkori tanító, Kádár Mátyás Görgei seregében szolgált segédtisztként. 13 A község lakóinak vagyoni állapotára jellemző, hogy sok volt az agrárproletár, kubikos. Pesten, a Teleki téren külön standjuk volt. Munkalehetőségük elég ritkán adódott, ezért munkát keresve szinte az ország minden táját bejárták. Az I. világháborúban több százan harcoltak, közülük 104-en haltak meg. A Tanácsköztársaság idején a lakosság legnagyobb része a népi hatalom mellé állt. Amikor veszélybe került, több mint 80 ember jelentkezett a Vörös Hadseregbe. Legtöbben a tiszai hadműveletekben vettek részt, főleg a Tiszabőnél átkelő román egységek elleni harcban. A harcok során hősi halált haltak: Gyalog János, Kovács János, Peszeki Dezső, Lovász Vendel. A községi direktórium elnöke: Horváth István, tagjai: Bettenbuch András, Ulviczki József, Ulviczki Pál, Miklós Ferenc, Veréb András, Lovász János voltak. A Tanácsköztársaság leverése utáni megtorlás áldozata lett: Horváth Mátyás, Lusztig Ferenc és Lovász Zsigmond. 14
