Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

KARCAG 413 majd pedig a kiskereskedelem is fokozatosan hatáskörébe került. A továbbiakban Karcag üzlethálózatát az FMSZ (majd ÁFÉSZ) építette ki. 1961-ben Karcagon a kereskedelem 42,3 millió Ft bolti élelmiszert, 21,5 millió Ft vendéglátóipari forgalmat, 34,4 millió Ft ruházati, textil- és bőrárut és 42,9 millió Ft vegyesipari cikket forgalmazott.

141 9. Karcag kulturális arculatának alakulását alapvetően megszabta a XVI. század közepén bekövetkezett református hitre való áttérés. Bár csak a XVII. század közepétől vannak megbízható adataink, többen úgy vélik, hogy a rendszeresebb oktatást a református egyház már a XVII. század elején megkezdte. 1676-ban ugyanis a karcagi egyház két rektort kért a debreceni anyaiskolától, azaz ekkor már magasabb fokú iskola is szerveződött.'

42 1698-ban a régi református egyházi anyakönyv bejegyzése szerint Újfalusi nevű jegyzője török fogságba esett, majd hazatérte után 30 évvel mint a lányok tanítója halt meg. A XVIII. század elején indult meg a rendszeres oktatás, midőn a polgári népesség Rakamazról visszatért. 1712-15 között Szentandrási György lelkész látta el a tanítói feladatokat, de 1715-ben már Musnai Mózes a tanító. A református iskola legrégibb jegyzőkönyve szerint Musnain kívül Debreceni D. György, Járdánházi György és Oroszi Pál tanítók működtek itt az első időkben. Ők debreceni tógátus diákok voltak.

144 1690-es évekből a pusztákon lévő Albirsi nevű oskolamesterről is megemlékeznek, aki a tatárdúláskor tanítványait a templom kerítésén belülre menekítette, s így mentette meg őket.

,45 Karcagon tehát a református egyház Debrecenen keresztül folyamatosan el volt látva tanítókkal és nemcsak a. fiúkat, hanem a leányokat is oktatták már a kezdet kezdetén. A karcagi iskola a redempció után, rövid két-három évtizede alatt a Debreceni Református Kollégiumnak olyan erős fiókiskolájává fejlődött, hogy a Ratio Educationis értelmében magától a jászkun kapitánytól elindított akciót is sikeresen megakadályozta: s így továbbra is megmaradt magyar nyelvű iskolának, bármennyire is szorgalmazta a rendelet az oktatásban a német nyelv tanítását. 1782-ben már állandó jelleggel professzort alkalmazott az iskola, s praeceptornak pedig már más helyeken gyakorlatot szerzett, s a tanítást hivatásául választó személyt választottak csak meg tanítóul. A XVIII. század végére azonban maga az iskolaépület öregedett el, s új iskola létesítése vált szükségessé.

146 Ezt az anyagi nehézségek miatt csak 1813-ban sikerült megvalósítani. Az 1789-ben készült barokk stílusú református templom kertjének déli részén a debreceni Kollégium stílusa szerint épült meg. 1814-ben magas kőfallal kerítették körül. A teljes építkezést 1818-ban fejezték be.

147 Az emeletes, klasszicista stílusú épület létesítése idején az Alföld egyik legnagyobb méretű és legkorszerűbb iskolaépülete volt, ahová ekkor 523 tanuló járt. Az 1819. évben a zömmel földművesek fiaiból álló tanulóifjúság már a latin nyelvet jószerrel egyáltalán nem tanulta, s így 1820 körül az iskola csaknem teljesen magyar nyelvű tanintézménnyé vált. 1834-tŐl kezdve pedig már annyira megmagyarosodott az iskola (7 tanítójából 6 karcagi születésű), hogy anyakönyveibe is magyar nyelven történtek a bejegyzések.

14S

1804-ben 415 fiú- és 355 leánytanuló járt iskolába. A fiúkkal 1 iskolamester, 4 praeceptor, a lányokkal 2 tanító foglalkozott. 1838-ban már 9 praeceptor működött az iskolamester mellett és a leánytanítók száma 3-ra emelkedett.

149 1851-ben latinra mindössze néhány jelentkezőt tanítottak az iskolában. 1852-ben a XVIII. század végén felsőbb rendeletre betelepített katolikusok gyermekeinek oktatására egy római katolikus elemi iskola működött, ahová 71 fiú- és 56 leánytanuló járt. Ugyanekkor a reformátusok ötosztályú polgári iskolájában 9 tanító, 467 fiúval és 436 leánnyal foglalkozott. Az iskolaépületeket ekkor „jókarban" lévőknek minősítették.

150

1854-ben az Entwurf értelmében hozott kormányrendeletre a karcagi református iskola fiú népiskolává alakult, s az így visszafejlesztett iskola 4 évfolyammal 6 tanteremben működött, amelyet az úgynevezett szakoktató iskola egészített ki. 1855-56-ban megnyílt a középiskola alreál tagozatának első osztálya. A következő évben pedig a gimnázium első osztálya. Ez az 1857-58-as tanévben háromosztályú gimnáziummá fejlődött, s a rákövetkező évben pedig a negyedik gimnáziumi osztályt is beindították. A négy osztályban 1863-ban 45 növendék járt, míg ugyanekkor az elemi fiúiskola tanulói létszáma 464, a leányiskoláé pedig 452 volt. A gimnázium 1877-ig hat osztályúvá bővült. A tanintézmények támogatására 1864-ben a városi