Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

414 KARCAG közbirtokosság 800 kh-nyi réti földet szavazott meg, melynek jövedelme a református elemi iskolai növendékek ingyenes oktatását biztosította.

152 1879-ben Karcag város népiskoláinak száma 16, ezekben ugyanennyi képesített tanító foglalkozott 1861 ténylegesen is iskolába járó növendékkel.

153 1893-ban a református egyházközség 60000 Ft kölcsönt vett fel új gimnáziumi épület emelésére, melyet 1894. október 15-én adtak át. Az új gimnázium 1905-ig 8-osztályossá fejlődött és ekként működött egészen a felszabadulásig, illetve az államosításig.

154 Az általános iskolák a felekezetek kezelésében voltak. 1910/1 l-es tanévben 21 tanteremben folyt a református tanulók oktatása, s 1935 tanköteles gyermeket tanítottak.

155 1895-ben a református leánytanulóknak új iskolát is építettek, ezenkívül 2 bel- és 2 külvárosi vegyes iskolát létesítettek. A rk. népoktatás az í920-as években indult nagyobb arányú fejlődésnek, amikor a régi 3-tantermes népiskola helyett 1926-ban új modern épületet emeltek, s 1930-ban felépült az egyemeletes zárdaépület elemi oktatás céljaira. Ez azt jelentette, hogy az 1930-as évek közepéig 3 épületben folyt a tanítás, a legrégibb épületben 1 tanterem és 1 tanítói lakás, az 1926-ban emelt épületben 5 tanterem és tanítói lakás, a zárdában pedig négy tanterem volt. A tanerők közül 6 világi és 4 szerzetes volt. A református iskolákban 1934-ben a férfi tanerők száma 23, a nőké 9 volt, akik összesen 32 tanteremben tanítottak. Az izraelita hitközség 1870-ben az addig magániskolaként működő tanintézményeit hitközségi iskolává szervezte át és 1886-ban tanépületet is emelt, amelyben 1934-ig 3 tanteremben három tanerő működött. A növendékek száma 1933-ban 61 fő volt. Ezeken kívül a 30-as évek közepén egy községi polgári leányiskola, egy községi iparos tanonciskola és egy állami gazdasági szakiskola működött.

156

1950-ben 3 belterületi iskolája mellett 13 külterületi iskola funkcionált (Berekfürdő, Bocsa, Botonás, Bugyogó, Cserhát, Disznórét, Ecsegzug, Gergely, Hegedűshát, Karcag-puszta, Kiskuícsos, Kunlapos, Vajas).

157 Az iskolák államosítása a református egyház erős befolyása miatt nem ment zökkenő nélkül.

158 A felszabadulás után Karcag is csatlakozott a NÉKOSZ-mozgalomhoz, a kollégium az kinen elszármazott híres néprajztudós, Györffy István nevét vette fel, s jelentős tevékenységet fejtett ki. A környékbeli paraszt fiataloknak biztosított továbbtanulási lehetőséget.

159 Karcagon a gimnázium mellett 1929-ben Földmíves Iskolát szerveztek, amely később Mezőgazdasági Szakiskolává alakult át, 1949-50-es tanévtől Mezőgazdasági Gimnáziumként, 1950-51-től pedig Mezőgazdasági Technikumként működött. A nappali tagozat mellett kollégiumot is létesítettek.

160 Az első óvodát. 1875-ben alapították és 1934-ben már 4 óvoda működött a város különböző pontjain.

161 1960-ban Karcag oktatásügyének főbb adatai a következők voltak:

162 449 óvodába beírt gyermeket 23 óvónő gondozott. 18 általános iskolájában 102 osztályterem volt, s itt 156 pedagógus 4075 gyermeket tanított. Két középfokú tanintézményben 17 tanteremben folyt oktatás, 38 tanerő 567 tanulóval foglalkozott. így alakult az iskolai végzettség:

163 Év 6. élet- analfa- ír-olvas általános iskola középiskola főisévüket béta kólát betöltött ., . , véglakosok osztalyat ve

^

ezte zett száma 1-5 6-7 8 1-3 4 1941 22 711 2031 4929 6555 7549 1044 121 313 169 1960 22 523 1312 56 9161 7548 2913 555 626 352 1868-1951 között Karcagon összesen 70 különböző bejegyzett és a BM által engedélyezett egyesület és kör működött. Fontosabbak: Polgári Kör (1868-1907), Első 48ras Olvasókör (1873-1949), Nemzeti Olvasókör (1874-1949), Iparos Olvasókör (1890-?), Szabadság Olvasókör (1904-1949).

164 A körökön belül bonyolódott le Karcag kulturális élete, bálokat, színielőadásokat, ismeretterjesztő előadásokat, tanfolyamokat rendeztek érdeklődésüknek megfelelően. Vala-