Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

J

ászkis

ér 1. A Jászság keleti részén, nem élővíz mellett fekszik, de a Tisza áradásai mély fekvése miatt az egész határt elöntötték. Ma is igen sok a vízállásos, nádas folt a határban. Talaja fekete réti agyag. Időszaki vize a Miller vagy Mély-ér, amely egyben belvízlevezető csatorna is.

1 1960-ban: lakóinak száma: 7280; népsűrűsége: 56,0; határterületének nagysága: 22 609 kh; lakóházainak száma: 1874.

2 2. 1391: Kysir

3

, 1409: Kyseer

4 1550: Kisir

5

, 1557-1558: Kissyr

6

, 1567: Kysyr

7

, 1670: Kissyr

8

,1687: Kiss-Ér

9

,1699: Jász-Kisir

10

,1713: Kísér", 1799: Kisérés Jász Kisér

12

, 1828: KisÉr

13

, 1852: Jász-Kis-Ér

14 1879: Jász-Kisér

15

, 1895: Jász-Kis-Ér

16

, 1910: Jászkisér

17

. Mai köznyelvi használatban: Kisér. Háromtagú szóösszetétel: a) Jász-: vö.: bevezető, b) -kis-: honfoglalás előtti török jövevényszó. A törökben is hasonló jelentésben.

18 c) -ér: ősi finnugor örökség. Rokonnyelveinkben ugyanúgy kettős jelentéssel, mint a magyarban. 1. „patak", 2. „véna".

19 A községnévben a „patak" jelentés található. A névadás összefügg a község vízrajzi viszonyaival. 3. Bronzkori balta került elő a Hajmai oldal nevű határrészből a század elején, s ugyancsak ebben az időben találtak 3 db római császárkori pénzt. Ezenkívül középkori leletek ismeretesek nagyobb számban, melyek Rassang-szállás, illetve Templompartdűlő lelőhelyekről kerültek elő.

20 Kertes, majd tanyás település. Házai tornác nélküliek, a gazdagabbaknál tornáccal épültek. A gazdaréteg erősen elkülönült, miként a református lakosság is a cseléd eredetű jász katolikusoktól. Jelentős volt tanyai állattartása. A szegényebb rétegek gyűjtögetéssel, halászattal és háziiparral foglalkoztak (kosárfonás, nádazás). A viseletben fekete színű gyöngyös főkötő tollal, fekete hímzésű ködmön, kisbunda, fekete gallérú suba volt jellegzetes. A szokásokat inkább a legény- és leányélet, s nem az ünnepi alkalmak határozták meg (fonók, tanyázások, kocsmázások, mulatságok). Ünnepek közül a nagypéntek, húsvét volt a legjelentősebb. A lakodalom, disznótori kántálás és bakfazék-dobás (itt: cefrehányás), köri bálák, aprószentekelés (suprikálás) voltak kiemelkedőek. Erős volt a táltos és lélekhit. Jelentős számú a cigánylakossága.

21 4. A hagyomány szerint az 1536-ban elpusztult Rassangházának elfutott és mocsarak közé menekült népe alapította Kisért. Ezt meggyőző bizonyítékok alapján cáfolja Fodor F. bár fenntartja annak lehetőségét, hogy Kisérre bemenekültek a Rassangháziak.

22 Fodor F. nem jász, hanem eredetileg magyar településnek tartja.

23 Valószínűbb azonban, hogy ezt a területet a jászok és kunok beköltözésekor kunok szállták meg, s csak később csatolták, mint a Tisza jobb partján fekvő kiváltságos települést a Jászsághoz. A község szoros kapcsolata végig fennáll a Nagykunsággal.

24 Jász- előnevet először 1699-ben kapott.

25

1391-ben faluként említették, utána pedig népes helyként írták össze többször is.

26 a) Év: 1550 1567 1699 1715 45 férfi 61 telkes jobbágy 102 család 68 gazda 17 zsellér