Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

JÁSZBERÉNY ' 259 Jászberény mondhatja magáénak megyénk legnagyobb múltú múzeumát is. Ezt 1874-ben alapították. Az itt őrzött Lehel-kürt egyben a Jászság egységének szimbóluma is. A múzeum az 1930-as évektől kezdve évkönyveket, különböző tudományos feldolgozásokat adott közre.

157 A felszabadulás után a háborús károk rendbehozása, majd a Déryné Művelődési Ház központjának és hálózatának kiépítése volt a legfontosabb (központja a Lehel-szálló épületében kapott helyet). 1960-ban művelődési házának befogadóképessége 1596 fő, normálfilmes mozijában 1265-en, keskenyfilmes mozijában 216-an fértek el. 11 közművelődési könyvtárában 14000 kötetet tartanak nyilván, a rádió-előfizetők száma 6377, a tv-előfizetőké 192. Az 1960-as években az ipari üzemek fejlődésével párhuzamosan épült ki az üzemi munkásság kulturális intézményhálózata (Hűtőgépgyár, Aprítógépgyár).

158 10. Palugyay 1854-ben azt írta, hogy a város északi részének levegője egészségesebb, mint a déli inkább vizes rész.

159 A lakosság hosszú időn át a Zagyva vizét itta, s az első artézi kutat 1892-ben alapítványi költségből készítette a város (a leánynevelő intézet előtt), a második kút két évre rá, 1895-ben készültel a IV. kerületben, míg a katonaság ugyanekkor egy harmadikat fúratott a laktanya udvarán.

160

1958-ig 414 artézi kutat fúrtak Jászberényben. Ebből 320 bel-, 94 külterületen volt, bár a tanyák vízellátását a továbbiakban is az ásott kutak biztosították. A kutak közül 20 köz-, 68 közületi és 317 magánkút volt. A vízellátás módja vegyes: körzeti vízvezetékes a belterületen, ott is főként a város központjában, egyedi, közkutas a többi részen. A kutak közül három 25-26 fokos meleg vizet ad, míg az 1959-ben fúrott strandfürdő kútja 45 °C-os.

161 1960-ban 27,9 km volt a kiépített vízvezeték-hálózat, s megkezdték a fedett csatornahálózat kialakítását is, amely ekkor még csak 7 km hosszú, de az 1960-as években jelentősen bővült ez is.

162 Jászberény múlt századi egészségügyi helyzetét nagymértékben befolyásolta kerületi központi jellege. Itt volt többnyire a kerületi főorvos székhelye is, de a város tartott fenn külön főorvosi állást is jelentős kórházalapjából. A kórházalapból azonban csak 1848-1850 között emeltek 10 kórszobás épületet. Ez nem kerületi, hanem városi kórház, mert építéséhez más jászsági vagy kunsági város nem járult hozzá kórházalapjából. Mellette még a jászberényi fegyintézet is rendelkezett kórszobával.

163

1892-ben - nagy kolerajárvány volt - Jászberény felépítette járványkórházát is.

164

1852-ben Jászberény két gyógyszertárral rendelkezett, s a harmadik 1883-ban létesült.

165 1906-ban az Erzsébet közkórház tisztikara a következő volt: igazgató orvos, alorvos, gondnok, kórházi ellenőr. Mellettük még a város külön főorvost és alorvost tartott. Kívülük ekkor még 5 orvos élt Jászberényben (egy fogorvos). Ekkor két gyógyszerésze volt, s mellettük 9 szülésznő szolgálta a város egészségügyét.

166

1930 táján 17 orvos és 6 gyógyszertár van már Jászberényben.

167 A kórház és az egészségügyi hálózat fejlesztésére azonban csak a felszabadulás után került sor. A hároméves terv keretében létrehozzák a szeretetházat (ma szociális otthon) és a Kiss Emő utcai napköziotthonos óvodát. Mindkettőt 1948-ban adták át. Ugyanekkor a fertőzőbetegek elkülönítésére egy pavilont is létrehoznak a városi kórházban, s megkezdik 1948 végén a járási központi egészségügyi hálózat kiépítését: tbc szakrendeléssel és iskolafogászattal kiegészítve.

168 1955-ben elkészül a 2. számú szociális otthon is 42 férőhellyel. 1956-ban jelentősen bővítik a bölcsődét. Ugyanekkor kezdik meg a városi SZTK-rendelőintézet kialakítását, s emelik a körzeti orvosok számát. 1960-ban tovább bővítik a bölcsődét és -mert az ipari várossá váló Jászberény igényeli - újat is építenek 30 férőhellyel. 1958-ban új mentőállomás létesült, s elkészült a gyermekkórház is, amelyet ünnepélyes külsőségek között adnak át. A nemrég megkezdett és felépült SZTK-rendelőintézet 1959-ben tovább bővül. A régi kórházi épületek pedig szülészeti osztállyal növekednek, amelyhez részben a tanács, részben a járás ad hozzájárulást.

169 Jászberény ezekkel az intézményekkel az 1960-as évek elejére járási egészségügyi központtá vált. Korábban kórháza csak a városi igényeket elégíthette ki, a kórház építése előtt pedig csak kerületi tisztiorvosa révén volt irányító szerepe. Az 1945 után kiépült és egyre bővülő egészségügyi hálózat azonban valóságos központtá változtatta a várost. 1960-ban a város 200 kórházi férőhellyel rendelkezett, 35 orvos él helyben, 7 védőnő, 3 házi betegápoló alkotja a kibővült egészségügyi