Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
260 JÁSZBERÉNY hálózatot a kórházi személyzet mellett. 74 bölcsődei férőhelye, 170 szociális otthoni ellátottja van. 170 Jászberény 1692-től városi rangú település, de korábban is így kezelik, közigazgatási székhely mind a török, mind a Jászkun Kerület közigazgatásában. Mindez meglátszik külső képén is. 1731-ben Bél M. ugyan falusi módra épített csinos házairól emlékezik csak meg, de városnak nevezi, s lakóit, mint városi polgárokat élesen megkülönbözteti a parasztoktól. 171 Később is - parasztpolgárai nem rendelkezvén nagy tőkével - a jól megépített, polgári igényeket is tükröző házak jellemzőek a városra, s középületei, egyházi központ jellege ad városiasabb külsőt a településnek. Ezek jó része (az egyháziakat leszámítva) a kapitalizmus korában épült fel. 1782-ben építették s 1827-ben egyemeletesre formálták a Jászkun Kerületi Székházat a város központjában. A kolostor után ez a második emeletes épület Jászberényben. A harmadikat, a Pannónia Szállót 1837-ben építették, majd ezt követte a Városi Tanács Háza 1838-1839-ben. 172 A gimnáziumok, szálloda (Lehel), s más épületek már a kapitalizmus korának műemlékileg kevésbé értékes termékei, de kétségkívül hozzájárulnak a város belső képének formálásához, városiassá tételéhez. A városkép kialakításához jelentősen hozzájárult az 1880-as tervek szerinti Zagyvameder-rendezés, amely együtt járt a vízimalmok bontásával is, illetve az Alvégi-híd megépítésével. 1881-ben kezdik meg a városi közvilágítás kiépítését, amelyet aztán 1905-től, a villanytelep megépítésével fokozatosan állítanak át lámpavilágításról villanyra. 1892-től kezdve intézkednek a vásártér új elhelyezéséről is. 173 Mindez lehetővé teszi, hogy a város új képet ölthessen, s legalábbis belső magjában polgárosuljon. A két világháború közötti időszakban elsősorban az úthálózat kiépítése, a második világháború után az avult középületek felújítása és a kommunális ellátottság növelése, a csatornahálózat, a vízvezeték-hálózat kiépítése járult hozzá a városiasabb kép formálásához. 1960-ban ennek megfelelően 810 közvilágítási lámpahely, 14000 m 2 gondozott parkfelület, 78 km-nyi kikövezett járda és 12 km-nyi kiépített közút tette a belvárost kellemesebbé és széppé. 174 ár. Szabó István-dr. Szabó László
