Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

196 JÁSZALSÓSZENTGYÖRGY gektől (vándormunkások). Családszervezetére jellemző a külön éiő nagycsalád. Gazdálkodásában kiemelkedett a tanyai állattartás és a lúdnevelés. A község kisiparos rétege (asztalos, kovács) a környék számára dolgozott. Viseletében a jászsági aranyos főkötő, színes hímzésű jászsági suba, ködmön jellemző viseletdarabok voltak. Szokásai közül a húshagyó keddi, nagycsütörtöki zajkeltés (féregűzés), pünkösdölés, betlehemezés, lakodalmi, farsangi (fonóban), disznótori alakoskodás (kántálás), köri bálák, szüreti bálák, búcsúk voltak nevezetesek. Hitvilágukban a táltos és boszorkányhit elevenen élt. Ivány Antal, Varga Gergely gyógyítók, Gortva Amál léleklátó nagyobb körben ismeretes volt.

28 4. Keletkezési ideje bizonytalan, s azt sem lehet biztosan tudni, hogy eredetileg jász település volt-e? Valószínű, hogy csak később, a jászok megtérése után kapta nevét egyháza után. A Szentgyörgy nevű falu helye több ízben is változott, s lakossága is egészen kicserélődött.

29 Népességének alakulása:

30 a) Év: 1550 1567 1699 1715 18 férfi 12 telkes jobbágy 65 zsellér 29 gazda Év: 1720 1745 1760 1766 59 gazda 128 redemptus 152 redemptus 164 redemptus 40 irredempt. 47 irredemptus 12 inquilinus b) Év: 1786 1828 1869 1880 2402 3803 5013 4128 Év: 1890 1900 1910 1920 4326 4654 4867 4884 Év: 1930 1941 1949 1960 5196 5343 5006 4967 A Jászság jelentősebb telepítő községei közé tartozott. 1717-ben, majd 1719-ben már Kunszentmártonra mentek lakosai az apátiakkal együtt. Kiskunfélegyháza is fogadott be alsószentgyörgyieket.

31 Az 1800-as évek közepéig néhány család Kisszállásra költözött.

32 1852-ben, amikor megszerzik Karajenőt cserébe Kisszállás pusztáért, nagyobb arányú népmozgás indult meg.

33 1858-ban házhelyek kimérését kezdték meg Karajenőn, s egy év alatt 18:>9 tavaszáig 50 család költözött ki Alsószentgyörgyről.

34 1866-ban a Helytartó Tanács elrendelte Karajenő önállósulását. 1867-ig mintegy 200 család költözött a pusztára.

35 1869 és 1880 között a lakosság számában mutatkozó csökkenés ezzel magyarázható. Ezt követően még újabb családok is kiköltöztek, ha nem is nagy számban. Űjszász, Farmos, Besenyszög határában vett földeken telepedtek meg néhányan. 1946-ban a Pest megyei Zsámbékra 30 család, s ugyanekkor Szászberekre 10 család költözött, mert a földosztáskor ott kapnak földet.

36 5. 1399-ben említik először Szentgyörgy néven.

37 Mátyás 1469-ben kelt oklevele jász településként említi (sedes Philisteorum Sz. György)

38

. Azonban sem Gyárfás I. sem Fodor F. nem tekinti jász községnek, mert 1444-ben a Chirke család birtokában volt, 1466-ban pedig az Abádi család tulajdona.

39 Nem valószínű azonban, hogy a település néhány év múlva már jász „sedes"-