Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
JÁSZA LSOS7FNTGYÖRGY 197 ként szerepelne, ha a község teljes egészében valakinek a tulajdona lett volna. Valószínűbb, hogy itt csak részbirtokai lehettek az említett családoknak. A hagyomány szerint a község nem ezen a helyen állott, hanem a Telek nevű határrészen, s e hagyományt erősíti az a tény, hogy a Telek-Dűlő-ben jelentős középkori régészeti lelet került elő. 40 Sokat szenvedett a török időkben, s gyakorta rendelték ki lakosait a szolnoki vár építkezéseihez is. Ettől függetlenül szerepel az összeírásokban, s anyagilag nem jelentéktelen település. 1667-ben Berénnyel folytatott pert Boldoghaza puszta birtoklásáért, melyet ugyan elveszített, de mégis kitetszik belőle, hogy saját határaikon túl is gazdálkodást folytattak. 41 1703-ig nádfedeles temploma volt csak, de a község anyagi ereje már lehetővé tette, hogy újat építsenek. 42 1705-ben fejlett községi közigazgatási és gazdasági életük volt: 1 bíró, 2 tanácstag, 1 egyházbíró, 1 harangozó intézte a község világi és egyházi ügyeit, ezenkívül a község alkalmazásában l-l juhász, kondás, tehénpásztor, borjúpásztor, gulyás és 2 molnár állt. 43 A Rákóczi-szabadságharc idején erős megpróbáltatásoknak volt kitéve a község, mert a délről betörő rác hadak négyszer is futásra kényszerítették lakóit. Legnagyobb volt a pusztítás az 1706. évi támadás alkalmával, amikor Rabutin hadai a templomot is felgyújtották. 44 A szabadságharc idején sok katonát ad a település, 1705-ben 51 férfi volt hadban, közülük 7 már ekkor elesett. 45 Bél M. szerint lakói 1710-ben - Szolnok labanc kézre kerülése után - tértek vissza. 46 171 l-ben templomukat már helyrehozzák, 1712-ben pedig meg is nagyobbították. 47 1719-ben nagy éhínség volt. 48 A redempcióban saját határán kívül megszerzi a kiskunsági Kara felerészét, Kisszállás puszta felerészét és a szomszédos Boldogháza egy kis részét. 49 Ezzel újabb gazdasági lehetőségeket teremtett a maga számára. Úgy tűnik azonban Boldogháza pusztából a gyakorlatban nagyobbat használt továbbra is, mint a megváltott rész, mert 1770-ben a jászberényiek megtiltják, hogy alsószentgyörgyiek Boldogházán pusztarészt vásároljanak. 50 1805-ben az austerlitzi csatában vereséget szenvedett orosz hadaknak adózott a község ezer kenyérrel. 51 1829-ben négy vásár tartására kapott jogot, s városi rangot nyert, ezt a státusát 1876-ig a megye megalakulásáig megtartotta. 52 1852-ben cserélték el Kisszállás pusztát Jenő pusztáért a Földváry családdal, s ekkor kezdődik meg a puszta benépesítése. 53 Jászalsószentgyörgyön a társadalom meghatározó eleme a vagyonos gazdaréteg volt, s az egyház is jelentős befolyással rendelkezett. Ezért itt az agrárszocialista mozgalmak meglehetősen erőtlenek voltak. Tudunk arról, hogy 1903-ban a jászberényi „Testvériség" nevű szociáldemokrata szervezet itt is megalakítja szervezetét, de eredmény nélkül. 54 1919. február 9-én a leszerelt katonák betörtek a főjegyzői hivatalba, hogy a háború alatt a családtagjaik ellen elkövetett viszszaélésekért a főjegyzőt felelősségre vonják. A zavargást a szolnoki nemzetőrség számolja fel. 55 A község a járási munkástanácsba öt küldöttet jelölt. (Panyik Mátyás, Beké Károly, Hirsch Izidor, Kovács Pál, Iváng Mihály). 56 Az 1920-as évek elején, a Nagyatádi-féle „földreform" jegyében 120 házhelyet osztottak ki, és 350 igénylő között 466 kh földet mértek ki a felsőszászbereki uradalomból. 57 A II. világháború vége felé a község környékén erős páncélos ütközetek folytak, de a települést jelentős anyagi károk nem érték. A szovjet csapatok november 12-én szabadították fel a községet. 58 1945. január 9-én alakult meg az MKP helyi szervezete. 6. Mátyás korában a település már bizonyosan szabad állapotú hely volt, osztozott a Jászság sorsában, s kiváltságaiban is. 1550-ben tiszta magyar és keresztény heveket írtak össze, s közülük csak három utal más földrajzi tájra vagy népre, a többi belső keletkezésű név. Ugyanekkor az itt élő 14 családból kettőt úgy írtak össze a defterdárok, mint sok juhot tartó gazdát (180 db és 75 db juha volt két gazdának). 59 Az egri vár összeírásai idején jelentős lakossága nem volt, vagy nemrég települtek vissza lakói, így a XVI. századi társadalmáról, sőt a XVII. századiról sem rendelkezünk ismeretekkel. Egy összegben fizették az adót, s így a társadalom szerkezetét az adatok nem világítják meg. 60 1699-ben 4 nemes, 61 gazda élt a településen, zsellért egyet sem említenek. 61 1745-ben 128 család váltott földet a redempcióban, tehát sok idegen települhetett. 62
