Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

164 FEGYVERNEK A mezőgazdasági lakosság birtokviszonyai különös fontosságot nyernek Fegyvernek esetében.

78 1910 ÖSS2 1935 1949 birtok birtok birtok birtok terület birtok birtok nagyság szám nagyság szám nagyság szám 0-10 kh 84 0-1 kh 486 191 kh 0-1 kh 74 1-5 kh 883 2115 kh 1-5 kh 893 5-50 kh 306 4329 kh 5-10 kh 629 10-100 kh 71 50-100 kh 16 1022 kh 10-25 kh 25-től kh 176 28 100-tól kh 25 100-500 kh 500-1000 kh 1000-3000 kh 20 1 2 4503 kh 719 kh 3190 kh 180 1714 16069 1800 Fegyvernek birtokmegoszlásának rendkívüli aránytalanságát mutatja, hogy mindössze 84 kisebb birtok volt 1910-ben. Az 1935-ig történt változás az 1920-as években végrehajtott földbirtokrendezés következménye. 1935-ig 925-en 1925 kh földet kaptak, 491 igénylő pedig 127 kh házhelyet. Természetesen ez a birtokviszonyokat nem változtatta meg, a 2 kh-nyi átlagosan kiosztott földterület a megélhetés szempontjából jelentéktelen volt. A házhelyjuttatások ellenben segítettek abban, hogy Fegyvernek és Szapárfalu, illetve Örményes falusiasabb arculatot öltsön, s majd 500 család kiszabaduljon a cselédházakból.

79 A birtokviszonyokat az 1945-ös földosztás változtatta meg radikálisan.. Az állami gazdaság és a termelőszövetkezetek megszervezése különös jelentőséget kapott. 1960-ban a Surjáni Állami Gazdasághoz tartozó fegyverneki határrész 1643 kh volt, amely a mezőgazdasági területnek 44,2%-át alkotta.

80 1949. okt. 27-én megalakult az első tszcs. Új Élet néven.

81 1953. Kossuth mg. termelőszövetkezet termelőszövetkezet 1955. Kossuth mg. termelőszövetkezet termelőszövetkezet 1957. Kossuth mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet 1961. Arany Kalász mg. termelőszövetkezet termelőszövetkezet termelőszövetkezet termelőszövetkezet termelőszövetkezet 7. Fegyvernek a Tisza bal partjának egyik jelentős kiterjedésű magaslatán települt. Tőle Éra Abádnál volt az ún. Mirhó-fok, ahol a Tisza kiöntött és különböző mély fenekeken és ereken át a Körössel tartva kapcsolatot, elöntötte áradásaival a Nagykunságot. Fegyvernek, Kenderes, Kisújszállás, Balaszentmiklós és Túrkeve térsége magasabb fekvésű hely, közvetlen kiöntések nem veszélyeztették. így az 1876. évi árvíz idején, mikor a Szalók-taksonyi részen a régj Mirhófoknál átszakadt a gát, de Fegyvernek határát az áradás alig érintette. 1888-ban is mindössze 1800 magyar hold volt közvetlenül veszélyeztetve, bár a közvetett áradás mintegy 30000 kh-t feKossuth mg. Vörös Csillag mg. Kossuth mg. Vörös Csillag mg. Kossuth mg. Vörös Csillag mg. Arany Kalász mg. Búzakalász mg. Kossuth mg. Úttörő mg. Vörös Csillag mg. 641 kh 156 tag 928 kh 201 tag 952 kh 199 tag 957 kh 229 tag 656 kh 72 tag 841 kh 102 tag 1368 kh 235 tag 2109 kh 333 tag 1806 kh 268 tag 565 kh 104 tag 3168 kh 473 tag