Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

BESENYSZÖG 109 A község területe 1804-től az egri püspökség és a szatmári káptalan, illetve néhány kisebb nemes között oszlott meg. Ennek eredménye, hogy a telepített lakosság egyértelműen római katolikus. 1893-ban néhány egyéb vallású is megtelepedett Besenyszögön. Ekkor 3720 római katolikus, 13 görögkeleti, 17 ágostai hitvallású, 129 református, 74 izraelita vallású lakosa volt.

37 5. Fokorút, mint plébániával bíró helyet említi 1332-37-ben a pápai tizedjegyzék.

38 1399-ben Szentiván és Fokorú Széchenyi Frank országbíró tulajdona.

39 1455-ben Széchenyi László elzálogosította Országh Mihálynak és Losonczy Albertnak. A zálogbirtok felét 1461-ben Mátyástól az Országh és Losonczy családok örökrészül kapták. A birtok másik felét a Széchenyiektől e két család 1470-ben szerezte meg. 1485-ben a Losonczyak birtokrészét a Nagylucsei család kapta.

40 Szög 1552-ben nemes község.

41 Szászberek 1578-ban Báthory Miklósé, Szentiván ugyanekkor Viczmándy Mátyásé.

42 Mind a négy falut, amely népes és anyagilag erős hely, 1550-ben a török a hatvani szandzsák hódolt falujaként írta össze.

43

1571-ben a szolnoki náhije (kerület) faluja Szászberek,

44 1552-ben Fokorú, 1564-ben Szentiván, 1576-ban Szentiván, Fokorú és Szög az egri várhoz tartozó település.

45 Mint említettük, a települések a XVII. század folyamán elpusztultak. 1712 körül Szentivánt kisnemesek szállták meg jobbágyaikkal, 1731-ben is nemesi település.

46 Fokorú és Szászberek köznemesek pusztája, Szög pedig az egri püspökségé a XVIII. században.

47 Korábban azonban Szög királyi birtokként szerepelt. 1693-ban még így írták össze.

48

1804-ben az egri püspökség területéből kialakították a szatmári káptalant, és Besenyszögöt, valamint Tiszaszög pusztát a szatmári káptalan kapta. Szentiván, Fokorú és Szászberek továbbra is a köznemesek birtoka.

49 1837-ben Besenyszög földesura a szatmári káptalan, a Besenyszöghöz tartozó Homorszöggel együtt. Fokorú puszta és Szászberek földesura Orczy György, Szentiván pedig több nemes birtoka.

50 1852-ben a Besenyszöghöz tartozó Tenke pusztát Szolnok városa, Fokorút és Felső-Szászbereket Mayer János, Alsó-Szászbereket Eszterházy Pál birtokolta. A többi birtokrész tulajdonosai ugyanazok, akik 1837-ben.

51 A századfordulón a szatmári káptalan a legnagyobb birtokos. A Kohner család a határból 191 l-ben csaknem ugyanannyit birtokol

52

.1935-ben a szatmári káptalan, amely korábban csak nagybérlőknek adta ki földjeit, 7325 kh-s birtokából 5677 kh-t kisbérlőknek adott ki. A Kohner család a káptalan mellett továbbra is a legnagyobb birtokos.

53 1710-ben a Jászkiséren állomásozó fejedelmi tábor érintette Szög pusztát is, és két innen keltezett (Szeghelyi tábor) oklevéllel rendelkezünk.

54 A Tanácsköztársaság idején a román támadás a Szolnokért folyó harcok során érintette Besenyszögöt is. 1919. augusztus 2-án a románok Besenyszög és Zagyvarékas irányából támadták Szolnokot.

55 A község erős egyházi jellege miatt a munkásmozgalom nem tudott kibontakozni. Ám azok, akik a szomszédos Szolnokon a községtől elszakadva ismerkedhettek meg a munkásélettel, a megye munkásmozgalmának jelentős alakjaivá váltak. Fancsali Mátyás a szolnoki KIMSZ tagjaként kapcsolódott a munkásmozgalomba az 1930-as években és id. Szakali József szintén Szolnokon (Szanda) szervezett sztrájkot a gazdasági cselédek között 1921-ben, majd vett részt 1926-tól a KMP illegális munkájában. A 30-as években kétszer is építőmunkás sztrájkot szervezett, 1943-ban pedig Törökszentmiklóson volt az aratósztrájk szervezője.

56 1944. november 4-én a Szolnokért vívott harcok következményeként Besenyszög határa komoly hadiesemények színhelye: a II. Ukrán Front csapatai Kőtelek, Besenyszög, Új szász, Ceglédbercel vonalán törik át a német védelmet, majd Zagyvarékas felől induló német páncélos ellenlökés miatt alakul ki Szolnok térségében Besenyszögöt is érintő erős harc, de még ugyanezen a napon felszabadul a község.

57 A járási főjegyző 1945-ös jelentése szerint a „községben középületek, műemlékek lerombolása nem történt" a harcok során, nagyobb károk a tanyai iskolákban estek.

58

1945 elején jelentik, hogy mindössze 1892 kh bevetett terület van a 24729 kh-s határból. Ugyanekkor a község a következő mezőgazdasági értékekkel rendelkezett: búza: 7125 q, árpa: 1406 q, zab: 211 q, tengeri : 2867 q, tehén: 414 db, ökör: 268 db, növendék marha: 382 db, sertés: 501 db, süldő: 1072 db, ló: 175 db, baromfi: 5406 db, tinó, juh, malac, csikó, kecske nincs.

59 A község a tavaszi munkák-