Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

110 BESENYSZÖG nak az elvégzéséhez nem rendelkezik elegendő vetőmaggal, csak árpából. 10451 q tavaszbúza és 1543 q zab vetőmagot igényel, tengerije vetőmagnak egyáltalán nincs.

60 1948. március 31-ig Besenyszögön 1685 földigénylő között 14962 kh-t osztottak ki.

61 6. A Besenyszög helyén álló települések közül valamelyik, valószínű Szög besenyő telep lehetett, innen van neve is a Bessen nevű vízfolyásnak, Szászberek pedig ugyancsak betelepített idegen nép nevét őrzi. Fokorú eredetileg valószínű víz melletti halászfalu lehetett, mint erre neve és fekvése egyaránt utal. Fekvésre, területre a négy település közül Szentiván volt a legalkalmasabb, s nem véletlen, hogy ez közöttük a legnagyobb is a XVI. század közepén. Szög eredetileg valószínűleg nem jobbágyi, hanem szabad besenyő település lehetett, a másik három település a középkorban jobbágyi jellegű. 1550-ben Szentivánon 18 dzsizje-köteles házat tartottak számon, 10-et Fokorún, 9-et Szögön és 8-at Szászberekén. Az összeírás néhány nagyobb juhállománnyal rendelkező gazdát emelt ki: Szögön 500 db juha volt 1 gazdának, Fokorún 72 juhot bírt 2 gazda, Szentivánon 200 juhot három gazda, s 550 juhot tartott 3 gazda Szászberekén.

62 A török uralom időszakából részletesebb, a társadalom szerkezetébe is bepillantást engedő adatokkal nem rendelkezünk. Tudjuk azonban, hogy Szentivánt, Fokorút és Szászberekét nemesek szállják meg, s csak Szentiván kerül az egri egyházmegye kezére. Ide jobbágyokat telepítenek be. Később a szatmári káptalan is sok cselédet telepít a községbe, s a pusztákon lényegében káptalani és kisebb nemesek birtokán élő családok laknak.

63 A társadalom szerkezetét 1784-87-ben a II. József-féle népszámlálásból ismerhetjük meg:

64 pap 1 nemes 5 tisztviselő polgár paraszt 29 polgár és paraszt örököse 28 zsellér 35 egyéb 28 1-17 éves sarjadék 85 együtt 211 nők 168 jogi népesség 379 A község társadalma egyértelműen jobbágyi állapotú. A zsellérek többségben vannak az új telepítésű faluban. Egyéb kategórián feltehetően a cselédséget kell értenünk. A nemesek egyben földbirtokosok is voltak. A férfiak nagyobb száma a nőkhöz viszonyítva véleményünk szerint abból fakad, hogy az újonnan ideköltözöttek nem családostól érkeztek, illetve családtalan zsellérek voltak. A szomszédos Jászságban, ahol régi és folyamatos a lakosság, ugyanekkor a férfiak és nők száma egyensúlyban van, majdnem azonos. 1850-51-ben a társadalom szerkezete a faluban lévő házak alapján elemezhető. 143 házból 36 urasági, 44 telkes, 58 zsellér ház, s kívülük 2 tanítói lak és 3 községi épület található. A 36 urasági épület nagyobb számú itt élő nemesi birtokost jelent. A telkes jobbágyok pedig kevesebben voltak, mint a zsellérek. A telkes jobbágyok 15 egész és 2/8 telket birtokoltak a következő megoszlásban: egész telek: 1, háromnegyed telek: 1, kétnegyed telek: 13, egynegyed telek: 26, egynyolcad telek: 4.

65 Heves megyében Mária Terézia urbáriuma a IV. osztályú szántóföldek egész telkének mértékét 32 holdban állapította meg. Besenyszög határának rossz földjei is ebbe a kategóriába kerül-